Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
1968 Még egyszer köszönöm az együttműködésüket és a figyelmüket is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A bírósági végrehajtásró l szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bírósági végrehajtásról szóló ’94. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az Igazság ügyi bizottság önálló indítványa T/3879. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Rubovszky György úrnak, az Igazságügyi bizottság előadójának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. RUBOVSZK Y GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés előtt fekszik a 3879. számú törvényjavaslat, amelyet az Igazságügyi bizottság adott be , és amely a végrehajtói kamara tevékenységével kapcsolatos. Alapvetően az egész jogszabálymódosítás eljárási szabályokat tartalmaz, illetve a miniszteri biztos hatáskörének megerősítése céljából került kidolgozásra. Az államtitkár úr nyilván fogja tájéko ztatni a tisztelt Házat a végrehajtói kamarán belül történt dolgokról, erre én nem szívesen térek ki, tekintettel arra, hogy közvetlen információink nincsenek, és azok az információk, amelyek eljutottak hozzánk, késztettek arra, hogy a bizottság ezt a törv ényjavaslatot előterjessze. Itt egy közfeladatot ellátó testületről van szó. Ha ez határozatképtelen vagy működésképtelen, annak igen komoly hátrányai vannak a közéletre nézve. Mi igyekeztünk a jelen hatályos törvényben lévő olyan akadályokat kivenni a tör vényjavaslatból, amelyek részben az obstrukció lehetőségét rejtik magukban, részben pedig akadályozzák a köztestület tevékenységét. Nagyon lényeges kérdés az, hogy a miniszteri biztos megkapná a rendkívüli közgyűlés összehívásának a jogát, de pontosan leír ja a törvény, hogy az ok és a cél megjelölésével és 30 napon belüli határidővel teheti ezt meg. Különböző eljárásjogi kérdéseket rendez még a törvény, aminek különösebben nagy jelentősége nincs. Jelentősége van annak, hogy a tisztségviselők újraválasztása korlátozva lett, tehát maximum egy alkalommal lehet a megválasztott tisztségviselőket visszahívni, és a tisztségviselői megbízatás is négyéves korláthoz van kötve. Teljesen új az az intézkedési lehetőség, hogy a megválasztott tisztségviselőket a közgyűlés érvényes szavazással indoklás nélkül visszahívhatja. (19.30) Azt hiszem, ez a kérdés volt, ami körül a legnagyobb vita merült föl az Igazságügyi bizottság ülésén is. Én nem érzem a helyzetet annyira rendezetlennek, de nyitottak vagyunk abban a kérdésben, h ogy ezt a helyzetet pontosítsuk. Miről is van itt szó? Arról van szó, hogy ha a visszahívásról megismételt közgyűléssel kell dönteni, a közgyűlés döntését a jelen lévő tagok számára tekintet nélkül hozza meg. Tisztelettel, ez egy kétlépcsős folyamat. Arról szól a történet, hogy egyszer össze kell hívni egy érvényes közgyűlést. Arra a kamara valamennyi tagját meg kell hívni. Ha nem jelennek meg, az az ő kockázatuk. Abban az esetben, ha a döntés azért nem születhet meg, mert határozatképtelenné vált a testüle t, tehát nem az van, hogy elutasította, hanem az van, hogy határozatképtelen, akkor beszélhetünk megismételt közgyűlésről, ha ugyanezzel a napirenddel záros határidőn belül - ez
