Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1960 hogy ténylegesen az állományt marasztalni tudja, és jól képzett szakembereket marasztalni tudjon a honvédség ál lományában. Ezzel kapcsolatos kérdésem az, hogy egyébként mit tervez miniszter úr, hogy egy ilyen folyamatot meg tudjon állítani, amennyiben ez így van. A javaslatban említett munkaerőpiaci pótlék például a pilótákra vonatkozike? Kikre fog vonatkozni? His zen nagyon sok olyan szakterület van és sok olyan beosztás is, ami olyan képzettséget igényel, ami igenis a piacon egy keresett képzettség, és nyilván az lenne az érdek, hogy ezek a jól képzett szakemberek, akik nehezen pótolható tudással rendelkeznek, ne hagyják el a honvédség állományát, és minél tovább szolgáljanak. És ennél a pontnál, hogy minél tovább szolgáljanak, szeretnék visszatérni még a szolgálati nyugdíjrendszerre vagy a korengedményes nyugdíj rendszerére. Hiszen látszik, hogy mindamellett, hogy továbbra is a kormány egyik legnagyobb bűnének tartom, hogy megszüntette a szolgálati rendszert, és úgy tette, ahogy tette, tehát még csak nem is felmenő rendszerben tette ezt, e mögé vagy helyett nem adott semmilyen lehetőséget. Az látszik, hogy szándék az, hogy a jól képzett szakembereket, elhivatott katonáinkat, honvédségi dolgozókat minél tovább bent lehessen tartani a Magyar Honvédség rendszerében. Ez egyébként közös érdek, hozzáteszem, akik ezt a hivatást választják, minél tovább szeretnének szolgáln i, hiszen nekik ez az életük és a hivatásuk, de mindenképpen szükség van egy olyan korengedményes rendszerre, egy társadalmilag is igazságos rendszerre, ami méltó megbecsülést ad, egy stabil pontot ad. És én abban biztos vagyok, hogy attól függetlenül, hog y egy ilyen létezik, attól függetlenül mindenki törekedni fog arra - és az említett életpálya modellje is arra vezet , hogy minél tovább bent legyen a Magyar Honvédség állományában, ettől függetlenül egy ilyen fontos pillérét a katonai életpályának nem le het megspórolni, mint az egész életen át tartó áldozatvállalásnak a megfelelő méltányolása. És hogyha a megbecsülés pár elemét említettem, mint például megfelelő munkakörülmények, most már nem is térnék ki arra, hogy az egyéni felszerelések milyen állapotb an vannak, arra, hogy egyébként a ruházatot hogyan lehet beszerezni vagy nem lehet beszerezni, arra, hogy akár hogy áll az inkurrencia értékesítése, biztos vagyok benne, hogy bizottsági üléseken ezekre vissza fogunk térni, és fogunk róla beszélni. De egy n agyon fontos kérdés: mi a helyzet a helikoptertenderrel? Ez a kérdés egyébként továbbra is fennáll. Fennáll az állomány miatt is, és fennáll a magyar emberek biztonsága miatt is, hiszen ezek azok a katonai eszközök, amiket egyébként polgári feladatokra, ka tasztrófaelhárítási feladatokra ugyanúgy használ az ország. 2013 májusában volt erről többpárti egyeztetés, azóta többször itt parlamenti plenáris ülésen is, részletes vitákban is sokszor felmerült ez a dolog, 2014 tavaszára a kormányváltást követően kapot t mindenki ígéretet arra, hogy ki lesz írva egy nyilvános, átlátható, nemzeti helikoptertender. Ennek a mai napig nem látjuk a szikráját sem, nagyon sürgősen megoldandó feladat. Szeretnénk látni, hogy erre honnan lesz pénz, mikor fog megvalósulni, és hozzá teszem, hogy amikor a Magyar Honvédség költségvetési forrásainak emeléséről beszélünk, azaz hirtelenjében a GDP minimum 1 százalékáról - én azt gondolom, hogy ez a biztonságért nem sok, és sokkalsokkal többet vett el a kormány az elmúlt öt évben , akkor ezt a GDP 1 százalékot nem helikoptertenderre, együtt értjük természetesen, ezt szeretném hangsúlyozni. Úgyhogy erre is, amennyiben miniszter úr tud konkrétan válaszolni, azt nagyon szívesen vennénk. Köszönöm. (Heringes Anita tapsol.) ELNÖK : Köszönöm, kép viselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. KÓSA LAJOS ( Fidesz ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hogy egy ország mennyit tud a védelmére és a biztonságára fordítani, az nemcsak politikai szándék kérdés e, nyilvánvalóan, hanem a gazdaság teljesítményének a kérdése.