Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1953 megszűnéséről, ha bebizonyosodik, hogy az adott jogsértés kényszer vagy fenyegetés hatására történt. Ugye, ez nem azt jelenti, hogy ilyen általánosságban előfordulhat - és nem a rosszat feltételezve, de pont abból kiindulva, hogy sajnos az élet mindig produkál dolgokat, erre az eshetőségre sem árt felkészülni. Ha ne adj’ isten vagy véletlenszerűen bekövetkezne ilyen, akkor ne legyen ilyen joghézag, hanem adassék meg, hogy teljesen korrekt legyen - és még egyszer mondom, ha bizonyítottan itt bármilyen fenyegetés vagy kényszer hatására történt jogsértés , és ezt a kiskaput is zárjuk be. Amit mi a területi pótlékkal kapcsolatban megfogalmazunk: szerintünk sokkal komolyabb garancia le nne, ha nem a főigazgató állapítaná meg utasításban a területi pótlék mértékét, hanem például most adott esetben ön, miniszter úr, egy miniszteri rendeletben. Szerintünk ez sokkal egyértelműbb, és sokkal nagyobb garanciát jelent az érintettek számára. Aztá n a magasabb szolgálati díj úgy van megfogalmazva, hogy 2017től lesz majd jogosult az illető, viszont az köztudott, hogy vannak bizonyos előírt vizsgák, amelyeket köteles az érintett kolléga 2015. december 31ig teljesíteni. Vannak ilyen vizsgák, és itt n em értjük - ez igazából egy kérdés is , hogy akkor azoknak a személyeknek, akik 2015. december 31ig vizsgázni kötelesek, miért kell várni majd két évet erre az összegre, erre a díjra, hiszen ha teljesíti az előírásokat, akkor nem látjuk azt, hogy ez miér t 2017től lesz majd csak esedékes. Tehát úgy gondoljuk, hogy itt is célszerű lenne pontosítani, gondolva azokra, akik ezen kötelezettség alá esnek, hogy ne járjanak ilyen értelemben rosszul. A beszerzési és értékesítési, engedélyezési mentességről - hát, nem tudom - megoszlik a vélemény, hogy mi a helyes. Nálunk, a frakción belül is és a hozzáértők között is vagy az ezzel a területtel foglalkozók között is van vita, de erről talán még érdemes lenne beszélni. (18.10) Van, aki szerint ezt a mentességet töröl ni kellene. Az általános vélekedés, hogy itt főleg az értékesítéssel kapcsolatban és főleg a múltból… Miniszter úr is számtalan esetben foglalkozott azzal, hogy a honvédség vagyonát milyen károk érték, itt a múltbéli tapasztalatokra tudunk támaszkodni, hog y adott esetben itt is lehetnek olyan aggályok, hogy ez a mentesség értékesítések esetében megfelelőe így, vagy vane itt garancia, hogy nem történnek visszaélések és nem lesznek károkozások. Nyilvánvalóan ez a jövő, akár közeli, akár távoli, de ez minden képp a jövőben derül ki, hogy ha így marad, akkor ez megfelelő lesze. Végezetül pedig talán azt szeretném még kiemelni, ami nem tudom, hogy mennyire tudatos vagy mennyire átgondolt, hogy különösen a pótlékok tekintetében első olvasatra, talán többedik olv asatra is mintha túl sok lenne a feltételes mód, amikor bizonyos pótlékok és bizonyos szorzók adhatók. Itt az egy általános tapasztalat állományon belül, és ez abszolút kormányzati ciklusoktól független, hogy amikor van egy bizonyos költségvetése akár honv édségnek, akár rendőrségnek, akár bármilyen más területnek, nyilván a vezetők, a döntéshozók igyekeznek, hogy is mondjam, mindig nyesegetni a költségeket. Nyilvánvalóan neki az a feladata, hogy megfelelően sáfárkodjon úgymond a költségeivel, és ez a feltét eles mód talán arra adhat okot, hogy ez a legritkább esetben járjon. Tehát ha itt lehetne pontosításokat és egyértelmű, egzakt válaszokat adni arra, hogy mikor, kinek és mely esetben adhatók és emelhetők a különböző juttatások, pótlékok vagy éppen szorzók, az egy hatalmas előrelépés lenne. Még ide a szorzókhoz és a juttatásokhoz. A vezetők esetében azért lényegesen magasabbak ezen szorzók, ami nem kérdés, hogy miért magasabb egy vezetőnél, tehát nem ezzel van probléma, csak mintha aránytalanságot vélnénk fö lfedezni. Néhány nappal, illetve héttel ezelőtt a rendészetnél volt hasonló javaslat. Ott egy picit másabb volt, talán arányosabb volt. Esetleg ez is megérne egy újragondolást, hogy ezt az arányosságot hogyan lehetne betartani vagy betartatni, hogy ne legy en ekkora szakadék jövedelem és jövedelem között. Végezetül még egyszer hangsúlyozom, hogy abszolút előremutatónak tartjuk a javaslatot, nagyon sok problémát orvosol, de tényleg szeretnénk, hogyha a különböző módosító indítványokkal még
