Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HENDE CSABA honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója:
1941 A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 1 6 óráig van lehetőség. (Hende Csaba jelzésére:) Rendben. A két perc technikai szünetet elrendelem. (Szünet: 17.0017.04 Elnök: Sneider Tamás Jegyző: Móring József Attila) A honvédek jogállásáról szóló 2012. é vi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk napirendünket. Soron következik a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az az zal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/4030. számon a parlament informatikai hálózatán megtalálható. Elsőként megadom a szót Hende Csaba honvédelmi miniszter úrnak, a napirendi po nt előterjesztőjének. HENDE CSABA honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2010ben az új kormány Magyarország megújítására vállalkozott. Ennek rendkívül fontos része az állam, a közszféra és benne a honvédelem teljes rendszerének megújítása. Ez a munka nem lehet teljes és nem lehet sikeres, ha a magyar államot működtető alrendszereket a maguk teljességében nem gondoljuk át, és működésüket nem igazítjuk egymáshoz. 2010ben azt tapasztaltuk, hogy mint az államélet minden területén, úgy a honvédelem területén is rendkívül komoly, rendszerszintű zavarok vannak, amelyek jelentős mértékben akadályozzák a Magyar Honvédséget küldetésének teljesítésében. A Magyar Honvédség küldetése mindenekelőtt a h aza fegyveres védelme, illetve a nemzetközi kötelezettségeinkből következő feladatok ellátása. Ez a küldetés elkötelezett, hozzáértő, tapasztalt honvédek nélkül nem teljesíthető. Aki erre a szolgálatra vállalkozik, annak nem lehetnek megélhetési gondjai. S em a rezsi, sem a lakhatás terén, sem az időskorra gondolva. Ez egyfelől morális kötelesség, másfelől a küldetés teljesítésének alapvető érdeke és feltétele, hogy a legjobbak, a legtehetségesebbek, a legelkötelezettebbek szolgáljanak a honvédségben. Olyano k, akik folyamatosan képezik magukat, és a hivatásukhoz szükséges készségeket és képességeket nemcsak fenntartják, de bővítik is. A katonai életpálya bevezetésének célja tehát a hazánkat fegyverrel szolgáló katonák megbecsülése, számukra nyugodt életkörülm ények és méltó megélhetés biztosítása a jelenleginél lényegesen magasabb életszínvonalon, illetve a szolgálat érdekeinek megfelelő, ugyanakkor tervezhető és kiszámítható előmeneteli rendszer működtetése. Tisztelt Országgyűlés! A munkát az alapoktól kezdtük el, és rendkívül következetesen vittük végig az elmúlt években. Az vezetett bennünket, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. Az előmeneteli rendszert a teljesítmény és az érdem határozza meg. Szilárd rendszert alkotunk meg, amely képes arra, hogy egyszerre érvényesítse a szolgálati érdeket, és gondoskodjon a szolgáló katonáról. Ugyanakkor kellőképpen rugalmas, hogy méltányosan kezelje az élet által váratlanul felvetett problémákat. Ezért a most tárgyalt törvénymódosítás, illetve az annak alapjául szolgáló ú j katonai életpályára vonatkozó koncepció kidolgozását széles körű, többkörös, a Magyar Honvédség valamennyi alakulatára és katonai szervezetére kiterjedő belső egyeztetés és az érdekképviseletekkel való konzultáció előzte meg.
