Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak

2015. március 31. kedd (61. szám) - A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik):

1937 de szögezzük le, hogy nem a Fehér Háztól jött. Tehát politik

ai felkérés ilyen értelemben a

tényszerűség kedvéért nem volt vagy legalábbis általunk nem látott. Azt persze nem zárom ki és nem mondom, hogy nem történt esetleg háttér, akár a

Külügyminisztérium, akár a Honvédelmi Minisztérium részéről telefonos vagy bá

rmilyen más

személyes megkeresés, ezt nem mondom, de a bizottsági szinten szögezzük le, hogy ez nem onnan

jött. Ami pedig még Németh képviselő úr felszólalását illeti, nem tudom, miért, de idesorolta az ukrán

konfliktust a szomszédunkból, és folyamatosan o

rosz agresszióról beszél. Nekem nem tisztem, hogy

megítéljem vagy akár felelősöket találjunk az oroszukrán konfliktusban. Nyilván megvannak a

felelősségek. De akkor a „hallgattassék meg a másik fél” elvén azt is szögezzük le: vajon

Oroszország az, amely a

z Amerikai Egyesült Államok szomszédságába rakétákat telepít vagy éppen

fegyvert küld? Vagy éppen fordítva? Ha a tényszerűség kedvéért megvizsgáljuk ezt a kérdést, akkor

azt látjuk, hogy éppen az USA teszi azt meg a NATO, ami ellen Oroszország fellép. Hogy az jóe vagy nem, én annak szurkolok, és a saját magunk korlátozott szintjén és minimális szintjén azért

próbálunk tenni, hogy ott minél előbb béke legyen, de nem lehet ilyen feketén meg fehéren látni

nemcsak az oroszukrán konfliktust, hanem ezt az egész Iszlám Állam által kirobbantott konfliktust

sem. Szóval, én csak annyi önmérsékletet kérnék mindenkitől, hogy nézzük meg folyamatában, akár

kronológiailag, akár kontextusában az egész kirobbanásának körülményeit, az egész közelkeleti válság kirobbanásána

k körülményeit, meg fogjuk találni és mindenki megtalálhatja a felelősöket, és

utána nézzük meg a mi szerepünket benne. Itt nem arról szól a történet, hogy kelle segítenünk vagy sem; persze, hogy kell, tényleg emberi

kérdés, erkölcsi minimum. Ez egy morál

is szint, amiben nem hiszem, hogy vita van itt bárki között.

A rászorulónak segíteni kell, de igen, ahogy Sallai képviselő úr is említette. Az nem volt túl jó példa,

hogy valaki balesetet szenvedett és megállunke. Egyetértek, meg kell állni, segíteni kell

. Na de itt van a kutya elásva, hogy van, amikor megállunk, van, amikor nem. Ott van a Boko Haram, dettó ugyanazt végzi, most már testvérszervezetek az Iszlám Állammal.

Ott miért nem fáj nekünk a keresztények mészárlása? Föl se merül, hogy akkor oda küldjü

nk akár

humanitárius segélyt vagy éppen katonát. Hozzáteszem, ott se támogatnánk azt, hogy katonákat

küldjünk. Igen, tudom, hogy Afrika több országában is van jelenleg magyar katona akár kiképzőként,

akár másként, de valahogy az egyensúlytévesztés és az ar

ánytalanság megvan. Amikor mi ezt az akciót elutasítjuk, nem azért utasítjuk el, mert, nem tudom, kedvelnénk az

Iszlám Államot, vagy egyetértenénk azzal az elmebajjal, amit naponta, percenként végeznek: minél

hamarabb megszűnik és megsemmisül, annál jobb.

De felelősséggel viseltetve a magyar emberek

sorsa iránt, felelősséggel viseltetve katonáink sorsa iránt, semmi keresnivalónk ott. És nem beljebb

leszünk ebben az ügyben vagy ennek az ügynek a megoldásával, hanem óriási kockázatoknak

tesszük ki Magyarorszá

got és a magyar állampolgárokat. Még egyszer mondom, majd amikor mindenki gombot nyom, csak arra gondoljon, hogy ne

legyen igazunk, adja a Jóisten, hogy ne történjen semmi, de Hajdú János, a Terrorelhárítási Központ

főigazgatója a Nemzetbiztonsági bizottsá

g egyik zárt ülésén nem mondhatnám, hogy megnyugtatta a

bizottság tagjait. Ő nagyon diplomatikusan és nagyon udvariasan úgy fogalmazott, hogy nem fog

csökkenni a terrorveszély, és akkor ezt értse jól mindenki. Ha valami elmebeteg olyanra vállalkozik,

amit nem szeretnénk meg ami ellen akarunk küzdeni, akkor majd önök vállalják a felelősséget, és azt

mondják, hogy milyen nagyszerű döntés volt? Nem hiszem. Akkor mindenki sunnyogni fog, hogy

juj, de szörnyű. És akkor mi lesz a következő lépés? Növeljük majd a k

atonáink számát? Ez olaj a

tűzre. Tényleg azt látni kell, hogy az Amerikai Egyesült Államok a maga kapacitásával, a maga

haderejével, akár ott a térségben jelen lévő haderejével is, ha akarná, most nyilván katonai léptékkel