Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1912 Meg kell tenni azokat a jogalkotási lépéseket, amikkel a magyar szolgálatokat, a magyar rendvéd elmi szerveket egyébként hatékonyabb beavatkozásra lehet bírni. Negyedrészt: mélyebb európai uniós belbiztonsági integrációt szorgalmazunk, több Európa kell a belbiztonság, a terrorizmus elleni fellépés területén, hiszen az Európai Unió országai képesek eg yüttesen felderíteni ezeket a pénzügyi, személyi, illetve technikai utánpótlásvonalakat, és minden eszköz megvan az Európai Uniónál, hogy ezeket az utánpótlásvonalakat el is vágja. Ötödrészt: átfogó magyar nemzeti és egyben uniós nemzetközi fejlesztéspolit ikai stratégiára van szükség annak érdekében, hogy ezek a jelenségek ne termelődjenek újjá sem ÉszakAfrikában, sem a KözelKeleten, sem másutt. Végül és nem utolsósorban Magyarország, illetve Magyarország szövetségeseinek kötelezettsége viszont az, hogy a z univerzális emberi jogi elveket maguk is magukra nézve kötelezőnek tartsák, és ezeket érvényesítsék. Végezetül azért annyit is szeretnék elmondani, hogy talán megfontolandó lenne Magyarország számára, hogy bátorítsa egyébként a kurd autonómiatörekvéseket , a kurd nép önrendelkezési jogát. Igen, én is szeretnék arra utalni, hogy még egy kötelezettséget említsek, amit Kósa Lajos is felemlített, tőlünk még csak nem is pár száz, hatvan kilométerre BoszniaHercegovina területén egyes hírek szerint már működnek kiképzőbázisok. Az Európai Unión belül, ha Magyarországnak valamiben van egy egészen pótolhatatlan felelőssége: hogy ráirányítsa az Európai Unió és a NATObeli szövetségesek figyelmét arra, hogy a veszély itt van a kapuknál. Magyarországnak elsősorban itt van tennivalója KözépEurópában, és nem ezer kilométerekkel odébb. Az elmúlt hetek vitáiban kissé szörnyülködve figyeltem azokat az érveléseket, amelyek úgy ágáltak a katonai szerepvállalás mellett, hogy a nyugati értékrendet érte valami kihívás. Szeretném világossá tenni, hogy nem a nyugati értékrendet érte kihívás - a humanizmust érte kihívás. Az az érvelés, amelyik a nyugati értékrendre hivatkozik, az nem is annyira bújtatottan azt sugallja, hogy gyermekek meggyilkolása, elégetése, emberek lefejezése a n em nyugati értékrend számára elfogadható lenne. Ez egy tipikus rasszista észjárás. Ez a gondolkodás csak növeli a gyűlöletet az egész Földön. A mi dolgunk az, hogy univerzális jogelvek, erkölcsi parancsok, univerzális emberi jogok, egyetemes emberi jogi pa rancsok mellett álljunk ki. Ebben a körben szólni kell viszont arról, hogy mi az, ami szemben áll az egyetemes emberi jogokkal, és milyen összefüggés van az Amerikai Egyesült Államok által elkövetett jogsértések és a gyűlölet növekedése között. Tisztelt Or szággyűlés! Szólni kell arról, hogy a Bushadminisztráció annak idején Guantánamón terrorizmussal vádolt személyek fogolytáborát hozta létre, és Barack Obama, csalódást okozva mindenkinek, aki az ő győzelmét várta, ígéretei ellenére továbbra sem zárta be e zt a fogolytábort. Szólni kell arról, hogy a fogvatartottak többségét vádemelés nélkül tartják fogva ma Guantánamón. Ez lehetővé teszi, hogy sem az amerikai törvények, sem az amerikai alkotmány nem érvényesül; a hivatalos közlés szerint fogságban tartható bárki, akit a jogellenes harcos kategóriába be lehet sorolni. Kínzásokról, folyamatos megaláztatásokról szólnak a hírek. Az iraki Abu Ghraib börtönben amerikai katonák által elkövetett brutális kínzásokról szóló információk és képek már 2003ban nyilvánoss ágra kerültek, az Egyesült Államok a genfi konvenciót rúgta föl egészen brutálisan. Arról van szó, tisztelt Országgyűlés, hogy ebben az esetben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezeket az univerzális erkölcsi parancsokat nem úgy lehet kikényszeríteni, hogy katonákat küldünk, hanem úgy, hogy mi és a szövetségeseink, így az Amerikai Egyesült Államok is ezeket betartják. Mert miféle nyugati értékrend az, amikor vízbefojtást lehet szimulálni, erőszakos etetéssel, alvásmegtagadással lehet kínozni foglyokat? Lehet, hogy Németh Zsolt elnök úr ezt nevetségesnek tartja, csak nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Nyugat által elkövetett brutális kínzások és az erőszak spiráljának egyre gyorsuló folyamata között.
