Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1847 Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportja részéről. Felszólalásának címe: „A kormány elégtelenre vizsgázott hazánk érdekképviseletéből, fogadja el végre a Jobbik javaslatait!” Öt percben öné a szó. MA GYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A magyar föld magyar kézben tartása a Jobbiknak egy alapkövetelménye. Ezzel szemben három olyan veszélyforrást is tudunk azonosítani, ami, ha ebben az ütemben halad tovább, ak kor létünk alapját, hazánk függetlenségét és gazdaságunk lehetőségeit teszi teljesen tönkre, nemcsak a közeljövőben, de nagyonnagyon hosszú évtizedekre előre. Az állami földekről itt már sokat beszéltünk. Elképesztő és pofátlan bérbeadás zajlik Magyarorsz ágon évek óta. Tegyük hozzá, nem véletlenül hangzik el ilyen sok hír ezzel kapcsolatban, hiszen egészen elképesztő, hogy Európa közepén 2015ben is ott tartunk, hogy egy átláthatatlan és jogorvoslatoktól mentes pályázati rendszeren keresztül tudják csak bé rbe adni mindannyiunk közös vagyonát, az állami földet. Szintén ezen veszélyforrások közé tartozik az a spekuláns nagytőke, amellyel szemben önök csak szavakban lépnek fel, és ami a valóságban sok száz magyar falu, magyar település életét lehetetleníti el azáltal, hogy az agrártámogatások tízmilliárdjaival ugyanaz a néhány tőkés társaság lép le évről évre. De én most nem ezekről akarok bővebben beszélni, hanem a külföldi földszerzésről. Nem azzal a módjával akarok most bővebben foglalkozni, amit itt már sok szor megbeszéltünk államtitkár úrral is, azaz, hogy a zsebszerződésekkel szemben önök gyakorlatilag tényleg elégtelenre vizsgáztak. Saját beismerésük szerint több százezer hektár olyan termőföld van ma Magyarországon, amit külföldiek használnak, de legaláb bis rátették a kezüket, és a jövőben szeretnék ezt a formát legalizálni, ehhez képest nincs tíz olyan eset, nem tudnak tíz olyan ügyet felmutatni, ahol eljárás zajlana jelenleg. Azonban ennél is brutálisabb területvesztést, önálló államiságunk létét veszél yezteti az a múlt heti hír, ami szerint Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben az új földforgalmi törvény miatt. Még a Fidesz harmatgyenge földtörvénye is alkalmatlan Brüsszel számára. Úgy ítéli meg, hogy túlzott védelmet biztosí tana a magyar föld számára, ami, lássuk be, nevetséges, ismerve az önök földtörvényét. Sőt, Brüsszel ennél is tovább ment, ma már azt pedzegeti, hogy a társas vállalkozások számára is földtulajdont kell biztosítani a tagállamoknak. Képzeljék el, mi lesz it t! Mi lesz ezzel az országgal, mi lesz egész Európával, ha offshore hátterű tőkés társaságok fognak versenyezni a helyben élő családi gazdálkodókkal egyegy hektár termőföldért? Egészen elképesztő helyzet alakulhatna ki, és kijelenthetjük, hogy ezzel végér vényesen befellegzett a családi gazdaságoknak, egyáltalán Magyarország jövőjének. A Jobbik eddig is minden alkalmat megragadott arra, hogy a magyar föld megvédésére alkalmas jogszabályokat tegyen le a Ház elé. Sajnos ezt a Fidesz és az MSZP általában rendr e, kéz a kézben szavazta le. Azonban a múlt heti brüsszeli lépéssel szemben mindenképpen közösen kell fellépni. És nemcsak nekünk itt, a Ház falai között kell ebben a kérdésben egységesnek lennünk, hanem bizony meg kell találnia a kormánynak azokat az euró pai szövetségeseket, akik hasonlóan érzik ennek a problémának a súlyát, hiszen ez csak együtt sikerülhet. Ezért a mai napon a Jobbik az európai uniós és a hazai jogot is figyelembe vevő javaslattal állt elő, amit még a mai napon eljuttatunk miniszter úr as ztalára. Úgy gondolom, ha maradt önökben egy cseppnyi felelősségérzet a magyar föld iránt, akkor komolyan veszik és megfontolják ezt a javaslatunkat. Mert álláspontunk szerint igenis lehetséges az európai uniós alapszerződés felülvizsgálata és a föld tőkem inősítésének megszüntetése, ennek eredményeként pedig a tagállamok földpiaci önrendelkezésének visszaállítása. Hangsúlyozom, itt nemcsak hazánkról van szó, hanem minden érintett tagállamról, hiszen ugyanezekkel a problémákkal küszködnek. Javaslatunk világo san mutat rá, hogy az alapító magországokhoz képest mi, az újonnan csatlakozók súlyosan meg vagyunk különböztetve, és ez önmagában nemcsak elfogadhatatlan,
