Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP):
1842 iskolákban, de nyilvánvalóan, ahogy ön is tudja, hiszen a hírekben is szerepelt, ennek a nemzeti drogellenes stratégiának a következő kétéves akcióterve április folyamán a kormány aszta lára fog kerülni, és bízunk benne (Az elnök csenget.) , hogy ahogy eddig sikerült a drogbűnözők és a halálba segítők nyomába lépni, úgy a fiatalokat jobban sikerül megvédeni a következő két évben is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból .) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Soltész Miklós képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, államtitkár úr: „Humanitárius segítségnyújtás Kárpátaljának és Ukrajnának” címmel. SOLTÉSZ MIKLÓS ( KDNP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az ukrajnai válság és fegyveres konfliktus nagyon sokaknak a humanitárius segítségnyújtó gondolatát és nemcsak gondolat át, hanem a segítségét is elindította, hiszen ez a konfliktus kihat egyrészt Ukrajna gazdaságára, kihat az ottani családok megélhetésére, és ami nekünk talán leginkább fontos, kihat a kárpátaljai magyar közösség teljes egészének az életére, helyben maradás ára, megmaradására. Bizonyára többen is nyomon követik ezt, azért érdemes felidézni, hogy a gazdasági válság következtében az elmúlt hónapokban a rezsiköltségek a 34szeresére emelkedtek, az élelmiszerárak is megsokszorozódtak az elmúlt hetekben, hónapokb an, és ezzel párhuzamosan sajnos, de ellentétes irányban a nyugdíjak, a bérek elértéktelenedése indult el, amelynek következtében a nyugdíjasok nyugdíja 1012 ezer forintnyi hrivnyának elegendő, és ugyanígy a bérek is sajnos nagyon alacsonyak. Ennek követk eztében az emberek elszegényedése látványosan és napról napra egyre inkább szembetűnő. A keletukrajnai fegyveres konfliktus pedig családok tízezreit érinti. Érinti ukrán emberek életét, érinti orosz emberek életét, és érinti magyar emberek, magyar családo k életét. Amivel személy szerint én magam is szembesültem: sérültek, sebesültek, adott esetben a frontról visszaérkező katonák nyomora, családok nyomora, és ami talán még szomorúbb: egyre több árva gyermek, akik bizony az ellátórendszer nehézségét is okozz ák, de hát itt az emberiességi kérdés a legnagyobb, amiben mindenképp segítenünk kell. Éppen ezért is fontos az, ami Magyarországon történt az elmúlt évek, illetve hónapok során is. Fontos a karitatív szervezetek összefogása, a kormány döntései a támogatás i rendszerben, az egyházak felajánlásai, és hozzáteszem, mindenkinek, aki ezen a területen akár egyéni emberként, akár közösségként segít, és a Kárpátmedencében élő magyarság összefogása is azt szolgálja, hogy az ottani magyaroknak és az ottani emberek él etét egy kicsit segítsük és a helyben maradást szolgáljuk. Éppen ezért, ha megengedik, fölsorolnám azokat az eddigi lépéseket, amelyek eddig is megtörténtek Kárpátalja és az ukrán emberek érdekében, és amelyekre persze a jövőben is óriási nagy szüksé g lesz. Tél előtt a karitatív szervezetek teljes összefogásával egy olyan akció indult el, amely részben kazánok beszerzését szolgálta Kárpátalján, részben pedig a téli tüzelőanyag beszerzését, vásárlását, amelynek, mondhatom így, hogy eredményeképpen az a nehéz időszak, amely mögöttünk áll most már, azért egy fokkal elviselhetőbbé vált az ott élő emberek számára. A kormány néhány hete döntött 85 millió forint támogatás eljuttatásáról, amelyet a Katolikus Karitász az ottani karitatív szervezeteken keresztül - a Református Szeretetszolgálaton, a Máltai Szeretetszolgálaton és a Katolikus Karitászon keresztül - juttatja el azokhoz a családokhoz, amelyek a leginkább érintettek a konfliktusban, ahol adott esetben sérült, adott esetben elhunyt családapa is van, és ahol az így kieső jövedelem, a családapa által kiesett jövedelem még inkább sújtja és nehezíti a családok életét.
