Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - EGYED ZSOLT (Jobbik):
1811 fiatal kölyköt pusztítanak el évente azok a családok vagy azok az emberek, akik meggondolatlanul tartják ezeket az állatokat, és semmiféle felelősségérzetük nincs azzal kapc solatban, hogy mit vállaltak. Ilyen módon én azt javaslom, gondolkodjunk el azon, hogy a házimacskák csipeztetése és egy komolyabb nyilvántartása és a szankciók bevezetése bizony előbbutóbb nem lesz elkerülhető. Jó néhány ország van egyébként a világon, a mely már elindult ebbe az irányba, ÉszakEurópában, illetve ÚjZélandon is egy, a miénknél jóval komolyabb szabályozás van. Tudom, hogy nem ezen vita tárgya, ezért nem is fogom ezt bővebben kifejteni, de mindenképp szerettem volna itt is felhívni arra a fi gyelmet, hogy el kell ebbe az irányba indulnunk saját környezetünk, saját egészségügyi kockázataink miatt is. Az ebekkel kapcsolatos észrevételeinket, kritikáinkat pedig majd Egyed Zsolt képviselőtársam fogja bővebben kifejteni. Volt a bizottsági ülésen eg y vita azzal kapcsolatban is, hogy a kétéltűek jelzése, a veszélyes kétéltűek csipeztetése vagy egyedi jelzőszámmal való ellátása mennyire indokolt vagy indokolatlan. Ott én meggyőző érveket kaptam azzal kapcsolatban, hogy talán valóban felesleges ez a mód osítás, amit LMPs képviselőtársaink benyújtottak, úgyhogy emellett nem is akarok a továbbiakban érvelni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Most Egyed Zsolt képviselő úrnak adom meg a szót. EGYED ZSOLT ( Jobbik ): Köszönöm sz épen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint Magyar Zoltán képviselőtársam elmondta, ez a törvénymódosító javaslat a Jobbik részéről mindenképpen támogatandó, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elkötelezett a felelős állattartás és az áll atvédelem mellett. Viszont, hogyha már Magyar Zoltán képviselőtársam szóba hozta itt az ebekkel kapcsolatos tapasztalatokat, azt meg kell jegyezni, hogy egy törvény mindig akkor ér valamit, ha be is van tartva, és itt a kutyáknak a kötelező transzponderrel történő ellátása egy nagyon előremutató és nagyon jó irány, én úgy gondolom, csak hát, hogyha államtitkár úrral elmennénk, mondjuk, vidéken egy faluba egy transzponderolvasóval, kíváncsi lennék, hogy hány százalékos lenne a szaldó a végén. Tehát itt a pro bléma a visszaellenőrzéssel van, és el kell hogy mondjuk, ez mindig az emberek felelőtlensége. Meg kell jegyezni azokról a kategóriákról, amikről egyébként ez a törvénymódosító javaslat szól, és itt én most szeretném kiemelni a különösen veszélyes állatoka t, amiket otthon házikedvencként tartanak, különböző hüllőket és egyéb egzotikus állatokat, itt sem alapvetően az a probléma szerintem, hogy a gazda nem lenne hajlandó rá, hogy ezt a jószágot ellássa egy mikrocsippel, hanem itt is egyszerűen az a probléma, hogy ezeknek az állatoknak szerintem minimum a 8090 százalékát illegálisan tartják. Tehát nincsenek sehol bejelentve, és általában ezek a tartások akkor derülnek ki, amikor a jószág megszökik, aztán a szomszéd, mondjuk, az ötödiken találkozik egy pitonna l a lépcsőházban, és az teljesen jogos, hogy az illető megijed, kétségbeesik, és mindez azért, mert nem tudnak ezekről az állatokról, hogy ott van tartva, adott esetben a társasházban. Tehát én arra szeretném biztatni államtitkár urat, hogy ez a törvényjav aslat jó, ez az irány jó, de mindenképpen itt nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ellenőrzésre, és itt szeretném megragadni az alkalmat - mint számtalan állatvédő szervezettel kapcsolatot tartó képviselő , hogy arra is felhívjam a figyelmet az állatkínz ások kapcsán, hogy a 2012ben megszületett állatvédelmi törvény alapjában véve lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az állatkínzásos esetek visszaszoruljanak. Alapvetően a Btk. is lehetőséget biztosít arra, hogy az ilyen tettet elkövetők megfelelő büntetés t kapjanak, de sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket az eseteket a bíróságok és az intézkedő szervek egyszerűen nem veszik komolyan, pedig közép- és hosszú távon ez nagyon negatív kihatásokkal lehet egy társadalom megítélésére akár külföldről, akár a z itteni normális értékrenddel rendelkező emberek számára is.
