Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - TUZSON BENCE (Fidesz):
1784 tartozik bele annak a brókercégnek a vagyonába, amelyi ken ezt a számlát vezetik. Ez egy külön vagyonelem. Meg kell nyugtatnunk mindenkit egyébként, aki bármilyen brókercégben, legyen az a BudaCash, vagy legyen az a Quaestor, vagy bármelyik brókercég, állampapírban tart pénzt állampapírszámlán, ez a pénz bizt onságban van, még akkor is, ha most per pillanat a felfüggesztés miatt nem fér hozzá. De kérheti ennek felszabadítását, és amint felszabadították, hozzá fog jutni, mert nem tartozik a Quaestor vagyonába semmilyen formában. Tehát amennyiben létrehozták, meg keletkeztették ezt az állampapírt, és megvan ez az állampapír, meg fogja kapni az állampapírját. Ez ennek a lényege az állampapírkereskedelemben. És nem véletlen, hogy az állam csak állampapírban tarthatja a pénzét. Régen, korábban az Államkincstárban nem is lehetett ilyen típusú számlát vezetni, csak úgynevezett brókercégeknél, a másodlagos piacon megszerezve ezeket az állampapírokat. Ma már új szabály érvényesül, ma már az Államkincstárnál is lehet ilyen számlákat vezetni. Tehát nem véletlen az, hogy a f elelős kormány úgy dönt egy ilyen esetben, hogy az összes állampapírt az államnál érdemes vezetni. Ez egy logikus, jó döntés, hosszú távon biztonságba helyezi az állam értékeit, egyértelmű helyzetet teremt az állam vonatkozásában. Természetesen nem könnyű az állam minden vagyonát feltárni, hiszen vannak hitelek is, kihelyezések. Éppen itt beszéltünk arról, hogy a Quaestor 17 milliárd forintot kapott a szocialista kormányok idején fedezetlen hitelként. Ez is az állam vagyona, ezt is valamilyen formában vissz a kell szerezni. Ezt is fel kell tárni, és át kell tekinteni. A káralap megteremtése, ez a lényege ennek a jogszabálynak. Meg kell teremteni a megfelelő káralapot, hiszen az a lényeg, hogy az eljárás során a későbbiekben minden pénzösszeget be lehessen von ni a kártalanításba. (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. - Az elnök csenget.) És igen, ez a jogszabály ezt szolgálja, ez ennek az elsődleges célja. Föl lehet vetni természetesen azt a kérdést, hogy hogyan lehet még hozzányúlni általánosságban a zár alá vétel szabályaihoz, hogyan lehet ezt kiterjeszteni más büntetőjogi vonatkozásra is, más esetekre, amelyek talán szélesebb körűek, nem feltétlenül a pénzügyi piacra vonatkoznak. Természetesen erre is lehetőség lesz. Fel is hívom a képviselőtársak figye lmét, hogy most készül a büntető eljárásjogi törvény, az előkészítésének folyamatában vagyunk, és az igazságügyi miniszter úr egyeztetést is tartott a politikai pártok képviselőivel, ahol a politikai pártok egyébként, minden párt, az ellenzéki pártok is el égedettségükről nyilatkoztak a tekintetben, hogy végre egy ilyen egyeztetési folyamat az ő interpretálásukban elindult, és ők is hozzá tudnak szólni ehhez a kérdéshez. Ezeket a kérdéseket, amikor általánosságban akarunk valamilyen viszonyt rendezni, ebben az ügyben lehet majd megoldani, ennek a jogalkotásnak a keretében. Visszatérve tehát erre a jogszabályra, a jogszabálynak tehát elsődlegesen az a célja, hogy megfogjuk a brókerek menekülő pénzét, azt, amit kártérítésre, kártalanításra fel lehet használni, pont azért, hogy a későbbiek során a kártérítés folyamatát el lehessen indítani. El lehessen indítani és fel lehessen gyorsítani. Arra törekszünk, és ezzel kapcsolatban még törvényjavaslatot fogunk benyújtani, ami ésszerűen, alkotmányos keretek között bizt osítani fogja azt, hogy ezt az összeget a kártérítés folyamatában a büntetőeljárás lezárulta előtt fel lehessen használni. Tehát egy olyan jogszabálycsomag jöjjön összességében létre, ami egyrészt megfogta a pénzt, nem engedi tovább, nem engedi azt, hogy e zt csak úgy egyesek ellopják, eltüntessék, külföldre vagy bárhová elvigyék; visszamenőlegesen is igaz legyen, egy évre vissza lehessen nyúlni ezeknek a szerződéseknek a keretében, illetve ezeknek a szerződéseknek a vizsgálata során; és a jövőre nézve is bi ztosítsuk azt, hogy ilyen dolog ne fordulhasson elő; és amikor elindul a kártérítés, akkor egy jól meghatározott rendben ki lehessen fizetni az embereket, vissza lehessen adni az embereknek a pénzt. Valóban, van olyan eset, a BudaCash esete, amikor jelen pillanatban úgy néz ki, mintha zár alá lehetett volna venni 68 milliárd forintot, és ennél kisebb lenne a kárösszeg. De, kedves képviselőtársaim, ez ugye, a könyvelési összeg, a könyvelési érték. Nem tudjuk, hogy ezt az összeget hogyan lehet majd pénzzé te nni. De tudjuk azt, hogy az elő szokott rendszeresen fordulni, hogy a valóságban ezek a könyv szerinti értéknél jóval kisebb összeget érnek. Ezt nem szabad hagyni. Ezért
