Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - TUZSON BENCE (Fidesz): - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN (MSZP):
1776 intézmények, minisztériumok, állami cégek brókercégeknél tartottak közpénzt. Nem ad arra választ, hogya n fordulhatott az elő, hogy a vagyontörvény kifejezett tiltása ellenére offshore hátterű céggel kötöttek szerződést. Nem ad arra választ, hogyan történhet az meg, hogy a miniszterelnök utasítására ezekből a cégekből kiveszik a pénzt, ha a saját érdekükben eljárnak, miközben eltelik soksok idő és a befektetőknek semmilyen információjuk, tudomásuk nincs arról, hogy mi van az ő befektetéseikkel, már megszületik egy kormányfői utasítás, amikor még a kisbefektetők azt sem tudják, hogy veszélyben van egyáltalán az ő befektetésük. Ezekre a mai napig nem kaptunk választ, és ez a törvényjavaslat sem ad választ. Szigorúbb ellenőrzési rendszerről beszélnek. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy 2009ben született egy olyan törvény, amely alapján pénzügyi intézmé nyeknek, többek között a brókercégeknek is napi jelentést kell tenniük a felügyeleti szervnek, ami korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt, és az önök hathatós közreműködésére egy összevonás történt, ugye, a Magyar Nemzeti Bankba olvadt be a PSZÁF. És ebben a pár évben, amíg ez a folyamat lezajlott, önök elküldték a szakértőket, ebben az egykét évben szinte semmilyen felügyeleti lépésre nem került sor. Azonban szeretném Tuzson képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a Quaestornál volt el lenőrzés, és képzelje el, hogy nem a szocialista kormányzat alatt, hanem 2013ban volt egy teljesen átfogó ellenőrzés a Quaestornál; és tudomásunk szerint a 2015. év elején is volt a Magyar Nemzeti Bank ennél a brókercégnél, hiszen az információk azt mutat ják, hogy bankká kívánt alakulni ez a cég, és a Magyar Nemzeti Bank az ehhez szükséges információkat átvizsgálta, megvizsgálta. És mégsem tett semmilyen lépést, ahogy ön mondta, hogy ennek az önök állított felállított új rendszernek köszönhető, hogy kiderü lt az ügy; a Quaestornál abszolút nem erről van szó, hol miniszterelnöki megérzés, hol pedig egy álöncsőd az, ami kiborította úgymond a bilit, amiről aztán később kiderült, hogy semmiféle csődeljárást nem indult. Azt sem tudjuk, hogy az a Nemzeti Bank álta l kirendelt felügyeleti biztos mit tett a Quaestornál, az ügyfelek csak azzal szembesülnek, hogy elmennek a Quaestor irodáiba, és ott azt mondják, hogy nem kapnak pénzt. Holott a kormányzat hozzájutott a pénzéhez, és ki tudja, még kik azok a Fidesz közeli vállalkozások, vállalkozók vagy akár kormányzati emberek, akik ez alapján az információ alapján hozzájutottak a saját befektetéseikhez. Tehát még egyszer szeretném kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank nagyon komoly mulasztást követett el, amennyiben a napi jelentések alapján, ha beérkeztek hozzá, nem indítottak semmiféle vizsgálatot, hiszen látniuk kellett volna azt, hogy a Quaestor az engedélytől eltérően összességében 220 milliárd forintnyi kötvény kibocsátásába kezdett, aminek mind a KELERrendszerben, m ind pedig a Magyar Nemzeti Banknál meg kellett volna jelenni. Hogyha nem jelent meg, akkor az a probléma, mert akkor az ellenőrzésifelügyeleti rendszer nem működik, ha megjelent és ezt nem vették észre, akkor azt gondolom, hogy egyértelmű felelőssége van a Magyar Nemzeti Banknak, hogy idáig fajulhatott ez az ügy. Sőt, felmerül és felvetődik akár a közigazgatási hatáskörben okozott kár, amit mulasztással követhetett el a Magyar Nemzeti Bank. Nyilván várjuk majd a feltett kérdéseinkre a választ. Tehát még eg yszer: a törvényjavaslatot a Szocialista Párt frakciója támogatni fogja, viszont beterjesztettünk módosító indítványt, amit önök nem fogadtak el a Törvényalkotási bizottságban, ami arról szólt, hogy ez az összeg, ami befolyik, közvetlenül a károsultakhoz j usson el, hiszen ahogy említette az előterjesztő, ez a céljuk; miközben a kormány képviselője pedig polgárjogi igényről beszél. (19.10) Ugye azt mondta, ha jól emlékszem, hogy polgári jogi igény biztosítására van szükség ahhoz, hogy ennek a vagyonnak a zár alá vétele megtörténjen, Tuzson képviselő úr pedig arról beszélt, hogy kártalanítani kell az ügyfeleket. A kettő szoros összefüggésben nincs, mert a büntetőeljárás végén,
