Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 23. hétfő (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
1685 számára is ugyanolyan fontos lenne. Ha pedig vállalható színvonalú a vasút akár egy nyugati turista számára is, akkor a MÁV aktívan bekapcsolódhat egyes idegenforgalmi rendezvények, helyszínek promóciójába. Így újabb pozitív visszacsatolás jön létre, ami ismét csak munkahelyeket teremt, emeli a fizetéseket. Végül, de nem utolsósorban a kerékpáros közlekedés és a turizmus feltételeit is javítani kell a Balatontól északra fekvő Veszprém megyei területek bekapcsolásával is. Ezeket a pontokat ja vaslom tehát kormánypárti képviselőtársaim figyelmébe. A jelek szerint nemigen hajlandóak odafigyelni a helyiek jogos panaszaira és elvárásaira. Sallee Barbara tömegközlekedési csomagját követve ideje volna hozzálátni végre a cselekvéshez, ugyanis emberek tízezrei várják ezt. Köszönöm a figyelmet. Szeretném jelezni, hogy Tasó László államtitkár úrtól írásban kaptam a felvetéseimre választ. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést mint levezető elnök, hogy az NFM képviselője arról tájékoztatott, hogy az ülésteremben átadta a tárca írásbeli válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMPképviselőcsoport: „Még mindig égetik a tarlót” címmel . Megadom a szót ötperces időkeretben. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tavasszal gyakorta találkozhatunk az égőfüstölő határ látványával. Március közepén a következő látványban volt részem. Az országút mindkét old alán égett a gyep, egy tucat tűzoltó figyelte a tűz terjedését, de nem avatkoztak be az utakkal határolt területen, hagyták, hogy a terület leégjen. A terület szélén az előző évekből származó, már használhatatlan szalmabálák voltak egymás mellé rakva, felh asználásuk valamilyen ok miatt elmaradt. A tűz ezeket is elérte. Másnap visszafelé utamban ezek a körbálák még mindig füstöltek. Ehhez képest néhány nappal korábban, március 5én lépett hatályba az új országos tűzvédelmi szabá lyzat, amelynek 225. § (1) bekezdése a következőt mondja: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, a növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos .” A határozott tiltás nagyon időszerű. Miközben folyamatosan beszélünk az éghajlatváltozásról, ami nem mellesleg a mezőgazdaságot is veszélyezteti, évente több ezer hektáron égetik el a növényi szerves maradványokat, az üvegházhatást okozó széndioxid kib ocsátása mellett. Közvetlenül ennél lényegesen jobban veszélyezteti az emberi egészséget a mikroszennyezők kibocsátása. Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar hatórás égésével annyi szálló por keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos k özlekedése során. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint Magyarországon évente 16 200 ember hal meg idő előtt a részecskeszennyezés miatt, akik ennek hiányában tíz évvel tovább élhetnének. Amellett, hogy az égetés szennyezi a környezetet, hatalmas mértékű pocsékolását jelenti az energiának és az életet adó tápláléknak. Egy parlagon hagyott gyepterület egy hektárján mintegy 2030 gigajoule energiát pocsékolunk el hasznosítás nélkül. Ráadásul az elégetett növényi szerves maradványok hiányozn ak a talaj számára. Egyrészt az égetés megfosztja a talajfelszínt a talajvédő borítástól, másrészt meggátolja annak lehetőségét, hogy a szerves anyagból humusz képződjék. De nemcsak hogy meggátolja, de még a talaj kevéske humuszvagyonát is elégeti azokkal a talajlakó élőlényekkel együtt, amelyek nem képesek elviselni a hőtermelést. Miközben arról panaszkodunk, hogy csökken a biológiai sokféleség, a tűz a felszínen és a felszín közeli talajrétegekben megsemmisíti az élővilágot, ezáltal az élővilág képtelenné válik a talaj megújítására. A tűzoltó megfékezi a tüzet, ha azt látja, hogy az emberi életet vagy a vagyont veszély fenyegeti, de mindannyiunk tudatából hiányzik, hogy az emberi életet, vagyont nemcsak közvetlenül, hanem ökológiai vagyonunk közvetett pocs ékolásával is lehet veszélyeztetni. Az általam említett
