Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.) szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
1589 akadálymentesítés terén, még akkor is, hogyha az ember a sajtót figyeli, akkor erre jó és rossz példákat is egyaránt láthat. A napokban egy 40 centis magasság áthidalására uniós pályázatból felépülő lift képe villant be, de néhány órával ezelőtt néztem egy honlapot, ahol pedig úgy valósították meg egy közintézmény akadálymentesítését, hogy a túl meredek rámpát lépcsősítették. Most nyilvánvalóan látjuk, hogy itt két szélsőségről beszélünk. A jó az lenne, hogyha egyik sem léte zne, a jó az lenne, hogyha az intézmények megközelíthetőek lennének, és igénybe vehetőek lennének. De kevés szó esik a hallássérült nemzettársaink akadálymentesítési problémáiról. Mondjuk úgy, hogy eléggé kíváncsi vagyok arra, hány közintézményben tudnak e mbertársaink, polgártársaink ügyet intézni. Valahogy ez a kérdés el is sikkad. Azt gondolom, nem tudunk nem figyelni erre a kérdésre. Ha már néhány aktuális kérdést megengednek, csak úgy, mert engem képviselőként érintenek: a 4es metró beruházása során má r akadálymentesítési megoldásokat alkalmaztak a beruházásnál. Azt gondolom, ez mindenképpen üdvözlendő dolog, és annak is örülök III. kerületiként, hogy az 1es villamos felújítása kapcsán is hasonlóan alkalmaztak ilyen megoldásokat. Mindezt mindenképpen t ámogatandónak tartom, és mindenképpen előrelépésnek tartom. Ne mondják, hogy csak kritikát fogalmazok meg, ezt üdvözlöm, és mindenképp örülök, hogy ez megoldható. Ugyanakkor talán egy kicsit profán és kevésbé sokszor elmondott dolog, de a civil szervezetek is számos esetben kritikát fogalmaznak meg azzal, hogy a nyilvános illemhelyek akadálymentesítése például sokszor nem történt meg ezeknek a beruházásoknak a kapcsán. Általában azt lehet mondani, hogy azért helyes, jó irány az, ha a közlekedési beruházások kapcsán figyelünk erre az akadálymentesítésre. A továbbképzésekről megengednek talán néhány gondolatot, mert ez szakmám is. Azt kell mondanom, én magam rendkívüli módon üdvözlöm azt, ha ezek a továbbképzési lehetőségek, amelyeket a beszámoló is ismertet, minél nagyobb számban kerülnek meghirdetésre, ugyanakkor azonban jelenleg, ha jól tudom, akkor a beszámolóban érintett továbbképzések nem indulnak. Azért is érdekes és kicsit kényes ügy a pedagógustovábbképzések kérdése, mert mint ismert, a pedagógusoknak megfelelő számú órát kell hétévenként letudniuk a továbbképzésekben, ugyanakkor azonban a továbbképzések rendszerében fontos megjegyezni, hogy a pedagógusok számára forrásokat erre senki nem biztosít. Az állam biztosít forrásokat arra, hogy legyen valamen nyi ingyenes továbbképzés, azonban pedagóguskollégáim általában próbálják vadászgatni ezeket a képzéseket, hiszen alacsonyjövedelmű, kispénzű emberek lévén nem mindegy, hogy milyen képzéseken vesznek részt. Megoldás lehetne az, hogy ebben a tárgykörben az állam támogatásával ilyen továbbképzések kerüljenek meghirdetésre, természetesen ingyenesen, mert gyakorlatilag így azok a kollégák is igénybe tudják azt venni, akik mondjuk, anyagi erőforrásuk nem lévén, ezt nem tudják. A nyílt munkaerőpiacon történő elhe lyezkedés növelése érdekében az 1990es évektől kezdve megjelennek programok. Jelenleg is futnak ilyen programok, és mindenképpen azt gondolom, ezt pozitívan kell értékelni, hogy mind uniós támogatással, mind pedig kormányzati támogatás révén vannak ilyen programok, azonban fontos megjegyezni, hogy ha az információim nem csalnak, akkor 2015. márciusig, illetve októberig tartanak ezek a programok. Nyilvánvaló, hogy tovább tudjanak menni, ehhez többletfinanszírozás vagy újabb uniós források bevonása szükséges . Remélem, ezek a források meglesznek, és ezek a programok menni tudnak, hiszen ezek, akár azt lehet mondani, olyan ciklusokon átívelő kezdeményezések és programok, amelyek ebben a kormányzatban is kiváló hatékonysággal folynak, kár lenne veszni hagyni őke t. Ha arról beszélünk, hogy mi nincsen ebben a jelentésben, akkor nagyjából számos ilyen kreatív megoldást tudnék önöknek előhozni; most az idő előrehaladta miatt nem terhelem önöket ezzel, hogy részletezzem órákon keresztül azt, hogy mi nincs ebben a prog ramban. Ugyanakkor fontos megjegyezni az egyenlő hozzáférés biztosítása körében lévő előrelépések hangsúlyozását. Nagyon lényeges, hogy ebben további előrelépésekre van szükség, és arra, hogy a beruházások, mind az