Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - DEMETER ZOLTÁN, az Igazságügyi bizottság előadója:
1562 cigány meg nem cigány emberekről beszélünk, nem, hanem minden, a szegénység színpadán vagy épp a nyomor színpadán élő emberről. Merthogy egy a lényege a történetnek, vannak jogok meg kötelezettségek, ezeknek a harmóniáját kell megteremteni, és itt nem cigány- meg nemcigánykérdésről van szó. Magyar országon élő szegényekről van szó, és ezeknek az embereknek meggyőződésem szerint akkor tud a kormány mértékadó módon segítséget adni, ha egy, a tudáshoz való hozzáférés lehetőségét nemcsak úgy en bloc biztosítja, hanem segíti is. Azért, mert valószínű, ho gy kevésbé tudja igénybe venni a biztosított lehetőségeket is, mint adott esetben a jobb módú szülők gyermekei. Kettő: a tudás megszerzése lehetőségének a biztosításán túl a munkaerőpiacon, a munkaerőpiacra való jutás tekintetében nem negatív diszkrimináci ókat kell alkalmazni, kiszorítani a regiszterekből, ellátásokat csökkenteni, sok minden egyéb más, hanem, ha lehet, akkor olyan értelmű pozitív diszkriminációkat alkalmazni, amely pozitív diszkriminációk nem azáltal jönnek létre, hogy másokat feltétlen mód on hátrányos helyzetbe hoz, hanem azáltal, hogy van a nyerőnyerő, tudják a winwines projektek kapcsán, hogy például ha 40 éves jogosultsági idő után elmehetnek a férfiak is nyugdíjba, akkor a felszabaduló munkahelyek lehetőséget adnak a pályakezdő fiatal ok számára a munka világában való részvétel tekintetében. És sok egyéb más példák sokaságát lehetne mondani. De ugyanígy ez az egészségügyi ellátás rendszerére, amivel kezdtem a gondolataimat, vagy a lakhatási feltételek kialakításának vagy alakításának, f ormálásának a rendszerére is igaz. (16.00) Tudják - összegezve a történetet , én azt gondolom tehát, hogy olyan feltételek alakítását, olyan feltételek biztosítását kell megtenni, amelyekben az emberek nem kevesebbet keresnek, mint mondjuk, öt évvel ezelő tt, 47 ezer minimálbér kevesebb vásárlóerőértéke; nem csökken a pénzük, vagy nem nyílik az olló a megszerzett pénzük és a létminimum keretei között. És nem megyek feljebb az átlagkereset szintjére, csak egy mondat erejéig: a köztisztviselői munkakörökben dolgozók esetében meg öt év után talán illene a köztisztviselői illetményalapot is változtatni, mert azóta 38 650 forint, öt éve változatlan. A rendszerváltás óta nem volt olyan kormányzati ciklus, még az első Orbánkormány sem, amelyik időszakában ne vált ozott volna a köztisztviselői illetményalap. No, ezek azok a dolgok, amiken el kellene gondolkodni, és akkor egymillió új munkahelyet teremteni a gazdaságban, adófizető munkahelyeket. Ha ez az egymillió munkahely megvan, akkor nincs 2,2 millió létminimum a latt kereső ember, akkor nincs 500600 ezer gazdasági menekült az országban, és akkor nem ezekről a kérdésekről kell beszélni, hanem sokkal inkább előremutató kérdésekről lehet beszélni. És ez nem cinizmus, ez sajnos tényhelyzet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az együttes általános vitát lezárom. Most a beszámoló, illetőleg a határozati javaslat előterjesztőinek zárszavaira ke rülhet sor. Elsőként megkérdezem Székely László biztos urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván. Megkérdezem Demeter Zoltán urat mint az Igazságügyi bizottság előadóját, hogy kíváne a válaszolni a vitában elhangzottakr a. (Jelzésre:) Kíván. Parancsoljon, képviselő úr! DEMETER ZOLTÁN, az Igazságügyi bizottság előadója : Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer köszönöm szépen biztos úrnak és munkatársainak az elvégzett munkát, a beszámolót, és termész etesen köszönöm szépen a képviselőtársaknak a megfogalmazott kritikát is. Azt gondoltam, hogy vannak azért olyan napirendi pontok még itt a parlamentben vagy itt az ülésteremben is, amelyeknek a tárgyalásakor egy kicsit úgy az ember visszafogottabb, és egy kicsit talán önmagába is tud tekinteni vagy nézni. Ilyen volt a mai két napirendi pont: az első napirendi pont, amikor a Bethlen Alapítványról szóltunk, amikor a határon túli magyarság helyzetéről
