Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1560 büszkék erre a dologra, erre a történésre! Meg kell nézni, hogy a várólisták kialakulása hog yan néz ki, és meg kell nézni azt is, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez kik és hogyan és miképpen tudnak hozzáférni. Mondjuk, igaze és valóse az a helyzet - amiről akár érintőlegesen a beszámoló is szól, meg amiről sokszor beszélünk , hogy például a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, tudják, abban a harminchárom leghátrányosabb helyzetű térségben, milyen az egészségügyi szolgáltatás színvonala, milyen a kiterjedése, milyen a felszereltsége, milyen a, milyen a, és mondhatnám a kérdések sokas ágát, és összehasonlítani azzal, hogy ezen a 93 ezer négyzetkilométeren - ami nem túl nagy ugye, de mégis Magyarországnak hívják így együtt - milyen nagyok a különbségek, mennyire eltérőek a sajátosságok, hogyan és miképpen lehet itt az egyenlő hozzáférés lehetőségéről és sok minden egyéb másról beszélni. Azt akarom mondani önöknek, hogy akkor, amikor mi szegénységről, mélyszegénységről, nyomorról és egyéb más kérdésekről beszélünk, akkor még nagyon sok ilyen tételt fel tudnék egymás mögött sorakoztatni, me rt ezek az ellentmondásosságok húzódnak meg amögött, hogy aki akár térségi, akár saját adottságbéli dolgok okán hátrányos helyzetbe került, az nagyon nehezen tud kijönni segítő kéz nyújtása nélkül ezen feltételek közül. (15.50) Önöknek szerintem, kormánypá rti politikusoknak abban kellene többet tenni, hogy ha területileg nézem ezeket a különbségeket, akkor a területi különbségek tekintetében zárni kellene az ollót, nem pedig nyitni vagy hagyni nyílni. Ha a személyes adottságok vagy épp korlátok tekintetében közelítek a dologhoz, akkor meg abban, hogy hogyan és miképpen tudják kiszabadítani az emberek sokaságát ezekből a helyzetekből. És az a baj, tudja, képviselőtársam, hogy azt érzem, azt látom, és számomra az alapvető jogok biztosának a jelentése is azt tá masztja alá, hogy bizony nem ebbe az irányba megy a történet, hanem mélyülnek a problémák. Az előbb említettem egy adatot, 2009ben 21 százalékos mértéket öltött a gyermekszegénység kérdése, mármint hogy 380 ezer gyermeket érintett a szegénység. 2012ben p edig, mint mondtam, minden második gyermek nélkülöz valamilyen formában. És tudja, ez a nélkülözés sajnálatos módon pont ott, amiről beszélek, pont ott, a leghátrányosabb helyzetű térségekben a mértékadó. BorsodAbaújZemplén megyében és SzabolcsSzatmárB ereg megyében, e két megyében körülbelül a fele érintettsége jelenik meg a problémának az egészen belül. A 33 hátrányos helyzetű kistérségből a fele ebben a két megyében van, és a megyékben lévő hátrányos helyzetű, leghátrányosabb helyzetű kistérségekben p edig a problémák halmozottan vannak jelen. Erre mondtam azt a biztosi jelentéshez illesztetten, hogy akkor, amikor 6977 ügyből 347 az, ami BorsodAbaújZemplén megyéből jelenik meg, 280 körüli az, ami SzabolcsSzatmárBereg megyéből, akkor ez a jéghegy csú csa, azért, merthogy ott és ahol a szegénység, a nyomor, a problémák sokasága olyan, mint amilyen mértéket ölt, ott nyilván az ezekkel a lehetőségekkel való élés is korlátok közé szorított. Szóval, a gatyába rázás ilyen értelemben jó értelmű biztatás képvi selőtársam. Önmagamat is, mindegyikünket arra biztatom, hogy ezekben a kérdésekben igenis társadalmi konszenzust kell szülni, a politika szintjén olyan szintű megegyezéseket kell szülni, amely ezekben a kérdésekben pozitív előremozdulásokat hoz. És ezeket illik és kötelessége szerintem mindenkinek tartani is. De ma nem ezt látom. Kormánypárti politikusok, félek, azt kell mondjam, vagy úgy gondolom, nem merik vállalni önmagukat ebben a dologban. Mennek valami után vagy valaki után, teljesen mindegy, és nem a problémát nézik, ami ott tornyosul önök előtt, mielőttünk, és nem annak a megoldásában próbálnak meg megfelelő utat járni. A másik része, amiről még itt beszélni szeretnék, és még nem beszéltem róla, az magának a munkavállalás lehetőségének a kérdésköre. Szintén a biztosi jelentés részét képezi. Csak azért mondom, elnök úr, hogy a kapcsolódási pontok tiszták és világosak legyenek mindegyikünk számára.
