Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
1548 Az egészségügyi ágazat rendszerszintű problémáinak átfogó jellegű, alapjogi alapú elemzésére az ÁJB3927/2012… - itt meg kell állni. 2012es, tehát immáron két kormányon áthúzódó problémákról lesz szó, tehát 2002. ügyszámon folytatott hivatalbeli v izsgálata keretében került sor, amelynek aktualitását az akkori - de ez jelenleg is így van - gazdasági, jogi környezet változása, az egészségügyi ellátórendszer reformja adta. Idézek a vizsgálatból: „A vizsgálat feltárta, hogy az egészségügyi ágazat bérhe lyzete rendkívül differenciált, a munkavégzés társadalmi hasznosságát, értékét tekintve pedig méltatlan. A bérezés sok esetben nincs arányban az elvégzett munka mértékével, a dolgozókra háruló felelősséggel, rontja az egészségügyi dolgozók önbecsülését, tá rsadalmi megbecsülését, erősíti az amúgy is kritikus mértékű szakemberhiányt.” A biztos utalt arra, hogy különösen méltánytalan a helyzet akkor, amikor az elvégzett túlmunka ellentételezésére változatos okokból egyébként elmaradás van. Problémaként jelölte meg, hogy az elindított bérrendezés több lépcsőben, nem feltétlenül az egészségügyi dolgozók beosztásához, aktuális személyi alapbéréhez igazodóan valósult meg. Mivel ez negatív irányban befolyásolta egyébként is az ágazatot, ezért a kormányzat hozzákezde tt egy particionális, egyegy kisebb szakmát érintő bérfejlesztéshez, amelyhez semmi mást nem csinált, mint felrúgta az egészségügyi ágazat látszólagos békéjét, és erős bérfeszültséget keletkeztetett, saját maga generált bérfeszültséget a szakmában, egyrés zt a fiatalok, másrészt a szakképzett és már szakmai karriert maguk mögött tudó orvosok között. A megjegyzés ezzel kapcsolatosan: lám, nemcsak 2012ben, 2013ban volt ez így, hanem jelenleg is ez van, sőt a kormány olyannyira nem olvassa ezt a jelentést, é s olyannyira nem szokta a beszámolókat végigolvasni, hogy ugyanilyen tervet indított el az egészségügyi ágazatban dolgozók úgymond bérfejlesztésére, amelyben egyébként most már lassan egy tucat olyan magánlevél, orvosoktól, intézményvezetőktől, vezető főor vosoktól származó magánlevél keletkezett, amelyben arra hívják fel az egészségügyi vezetők figyelmét, hogy ugyanezen metódus szerint menő particionális béremeléssel méltánytalan helyzetbe hozzák az egészségügyben dolgozó orvosokat, arról nem is beszélve, h ogy mindezen mellé röghöz kötést, a munkahelyük megkötését kérik, összességében pedig a fizetés emelése alamizsna, a nemzetközi béreket, de legalább a nemzetközi bérekhez közelítő béreket is figyelemmel kísérve. Tehát az egészségügyi dolgozók munkafeltétel ei a bérezésen túl mindenképpen csorbát szenvedtek a vizsgált időszakban az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei keretében is, noha több fejlesztés és beruházás is történt az országban. Számos ellátónál történt eszközállományfejlesztés az el múlt tíz évben, de itt is megjegyzésre szorulunk. A fejlesztési ciklusban az az 500 milliárd forint, amely az egészségügyi fejlesztésre ment, közel 85 százalékában úgynevezetten - az egészségügyi szakma úgy mondja - betonba ment bele, tehát semmi másra nem fordítódott az a pénz, mint nem az egészségügy eszköztechnológiai oldalára, hanem az épületek fejlesztésére. Például kifejezetten szép épületeket lehetett varázsolni külső üvegfelületekkel egyegy kórházból, mondhatjuk úgy, hogy Las Vegasi típusú szállod ákat varázsoltak belőle, holott ezekben az intézményekben szakorvoshiány volt, ápolóhiány volt, ápolóhiány van, szakorvoshiány van. Tehát ezekben az intézetekben az embereknek nem az volt a legnagyobb gondjuk, hogy hogy tudnak gyógyulni, és milyen szép kör nyezetben gyógyulnak, hanem lesze kellő orvos, aki megműti, lesze kellő ápoló, aki a műtét után vele foglalkozik, és nem az érdekelte őket, hogy Las Vegasi stílusú európai uniós pénzből megépült, mondjuk úgy, betonba ment fejlesztések vannak körülöttük, hanem azok a banális hiányok érintették őket, amelyek a munkaerőhiányból eredtek. Másrészről hiányzott ezekből a fejlesztésekből az eszközfejlesztés is, ahol pedig sikerült az eszközöket beletenni - látom, azért vannak, akik bólogatnak , sikerült az eszk özfejlesztéseknél olyan szolgáltatót választani, akik magáncégek. Feltettem azt az írásbeli kérdést az egészségügyi államtitkárhoz, válaszolják meg azt, hogy hány állami fenntartású CT, MR van Magyarországon üzemelőben, és hánynak kellene még lennie, hánya t bérelnek. A válaszra még most is várok, de azt tudom, hogy legalább még 26nak kellene lennie az országban, hogy legalább európai szintű és
