Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
1536 Alkotmánybírósághoz kell küldenie, hiszen ez a természetvédelem egyszer már elért szintjéből visszalépést jelent, olyan módon veri szét a vízügyi, környezet- és természetvédelmi igazgatást - egy. Kettő: ugyanezt meg kell tenni még a Bajnaiféle 2006os kiemelt beruházási törvénnyel, amit a jelenlegi kormány „fejlesztett” tökélyre, amelyik pontosan a legnagyobb környezetterheléssel járó beruházásokat kivonja a közösségi ellenőrzés alól, és lehetetle nné teszi az ilyen ügyekben az állampolgári részvételt. Egyvalamit szeretnék tisztázni Kepli képviselőtársammal. Az LMPnek nem az az álláspontja, hogy nem szabad a vízenergiát hasznosítani. Dehogynem! Csak nem mindegy, hogy hol. A mi felfogásunk szerint m inden megújuló energiaforrásnak helye van, így a vízenergiának is ott, ahol az ökoszisztémát nem veri szét. Nekünk bajunk, vitánk a síkvízi vízierőművekkel van. Én a síkvízi vízierőműre mondtam azt, hogy amennyiben síkvízi vízierőműben gondolkodik például a Jobbik, akkor mondjon le arról, hogy a fokgazdálkodást népszerűsíti. Én pusztán erről beszéltem. Egyebekben pedig még annyit szeretnék elmondani: a Ptk.val kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a különböző szennyezőanyagokat szállító járművek esetén a zá logjog terjedelmének a kicsinységét kifogásoltuk, illetve azt, hogy a Ptk. jelenlegi kártérítési fejezetében az előre nem látható károkozásra nincs telepítve felelősség. Az akkori ombudsman elhárította azt, hogy emiatt Alkotmánybírósághoz forduljon. Én fel vetném, hogy ezt gondolja újra az ombudsmani hivatal. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. Az MSZP képviselőcsoportjából Korózs Lajos képviselő úr következik. Fenn van a mikrofonja? (Korózs Lajos: Igen, én készültem, elnök úr.) Fenn van, rendben van. Képviselő úré a szó, parancsoljon! KORÓZS LAJOS ( MSZP ): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Ház! Én az ombudsmani beszámoló egyetlen elemével szeretnék foglalkozni, a hajléktalanüggyel. Picit szeren csétlen a helyzet, mert ugyan az ombudsman úr egy nagyon alapos beszámolót hozott ide, de a kormány nem képviselteti magát ezen a napirenden. A megfogalmazásaim elsősorban a kormány irányába szeretném megtenni. Azért szerencsétlen ez a helyzet, mert a jogs értések elleni fellépés egyik nagyon fontos intézménye az ombudsmani szervezet, a jogállamiságnak egy borzasztó fontos eleme, s azt gondolom, hogy az elmúlt években, ismerve az ombudsmani hivatal minden tevékenységét, csak a legnagyobb elismeréssel lehet a munkájukról szólni. Azért hoztam szóba a hajléktalanságot, mert a hajléktalanság, a fedélnélküliség egy nagyon súlyos társadalmi probléma. S azt gondolom, hogy azoknak az embereknek, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak, éppen hogy az állami véd elem jelent valamiféle garanciát. Abban az esetben, ha az alapjogok sérülnek, az ombudsmannak igenis fel kell lépnie. Amikor kivezető utakat kell a társadalomnak keresni, és ebben a civil szféra egy emberként fog össze, s ezzel éppen az állam, amelynek a k ötelessége lenne, hogy védelmet nyújtson, megy szembe, akkor igenis minden szervezetnek fel kell emelnie a szavát. És amikor a civilek a hajléktalan emberek társadalomba való visszaintegrálását szorgalmazzák, és azzal a helyi hatalmak mennek szembe, akkor ez ellen mindenkinek fel kell emelnie a hangját. Szeretnék egy idézetet hozni az ombudsmani beszámolóból. Ez egy nagyon fontos megállapítás, amely a következőképpen hangzik: „A hajléktalanság gyors és egyszerű felszámolása, a hajléktalanok eltüntetésére, a rendcsinálásra vonatkozó állami törekvések megkérdőjelezik a jogállami mechanizmusok működését, hiszen nem a probléma, hanem a problémás személyek ellen hirdetnek harcot. A hajléktalanok olyan gyenge jogérvényesítési képességgel rendelkező réteget képezne k, amely bármilyen jogkorlátozással szemben rendkívüli mértékben kiszolgáltatott. A közterület életvitelszerű használata új terminológiát vezetett be, megteremtve a hajléktalanság
