Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):
154 A kormányrendelet megalapozásának céljából a szakképzés állam által támogatott tervezett képzési irányaira, beiskolázási keretszámaira a szakképzési törvényben rögzített szabályok alapján a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tes znek évente javaslatot csakúgy, mint az adott térségben jelentkező munkaerőhiány elkerülését, visszaszorítását célzó, szakiskolai ösztöndíjjal támogatott hiányszakképesítések körére. Tekintettel arra, hogy a megfogalmazott javaslatokat a gazdasági, munka erőpiaci változásokhoz kell igazítani, a munkaerőhiány, illetve a túlképzés elkerülését célozzák, az egyes szakképesítések tekintetében több esetben évente változó magasabb vagy alacsonyabb támogatott keretszám kerül meghatározásra. Ezen változások mértéke , aránya azonban minden esetben a térségi szakképzési kapacitások, a szakképző iskolák profilja, befogadóképessége és a várható tanulólétszám figyelembevételével kerül rögzítésre, így nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy váratlanul, például az építőipari k épzések helyett egyik évről a másikra tömegesen fémipari képzések fognak indulni. A 201516os tanévre vonatkozó tervezett irányok, keretszámok a társadalmi egyeztetés keretében már tavaly szeptemberben ismertté váltak. Azon szakképző intézmények számára, amelyek az előzetes egyeztetéshez képest kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert új szakmák indítására kaptak lehetőséget, a kormány a vonatkozó szabályok és a határidők ideiglenes módosításával megteremti a lehetőséget a felvételi eljárásba történő bekapcsolód ásra és a kapott új képzési lehetőségek keretszámainak feltöltésére. Tehát a probléma megoldódik, amit ön felvetett. (9.30) Ehhez kapcsolódóan az érintett szakokra jelentkező tanulóknak is lehetőségük lesz az eredeti továbbtanulási szándékuk és jelentkezés ük megváltoztatására. A megváltozott felvételi lehetőségekről, valamint az iskolák és a szülők ezzel összefüggő teendőiről a hét folyamán közzétett tájékoztató segíti az iskolákat; ezt elektronikus úton közvetlenül is megkapják, illetve megkapták. A napokb an megjelent sajtóhírekkel ellentétben nem okoz problémát a szakképző iskolák túlnyomó többsége esetében a kihirdetett képzési irányok és keretszámok változása. Azok ugyanis csak kismértékben módosultak, megyei összesítésben pedig a korábbiaknál kedvezőbb irányba változtak. (Dúró Dóra többször közbeszól.) Több szakképző iskola viszont a társadalmi egyeztetésen megismert tervezettől eltérő, azt meghaladó mértékben, felesleges kockázatot vállalva tervezte meg a felvételi keretszámait, és fogadta a tanulók jel entkezését. A tanulókat azonban emiatt nem érheti hátrány, mert képzésük más, a jelentkezési lapjukon másodikként, harmadikként megjelölt szakképző intézményben megvalósulhat. Az állami és az egyházi fenntartású szakképző iskolák túlnyomó többségében ilyen probléma nem adódott. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Simicskó István képviselő úr, a KDNP ké pviselőcsoportjából: „Megtérülő befektetés” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN ( KDNP ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kereszténydemokrata képviselőként hisszük és valljuk, hogy társadalmunk legfonto sabb értékei, jövőnk zálogai nem mások, mint gyermekeink. Ezért minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk számukra az egészséges életmódhoz való feltételeket, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel egészséges fizikummal és szellemiséggel. En nek egyik nagyon fontos eszköze nem más, mint a sport. Engedjék meg, hogy a ’20as években kiadott Magyar sport című könyvből (Felmutatja.) idézzem Albrecht királyi herceget, aki úgy fogalmaz: „A magyar sport eredményei alapján már hosszabb idő ó ta nagyhatalomnak számít a sportvilág szemében. Ennek a nagyhatalmi állásnak elérése a múlt érdeme, megtartása a jövő feladata.” Tehát nagyszüleinknek, szüleinknek és nekünk,