Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1530 szükséges az Alkotmánybírósághoz forduláshoz. Vagyis mintegy kényszerű együttműködésre ítélték az ellenzéki pártokat, amelyek között óriási nézetkülönbségbeli szakadékok tátonganak, és tudták, hogy nagyonn agyon nem jön össze ez az együttműködés és összhang. Szávay István képviselőtársam pedig az ő szakterületéhez tartozó nemzetiségi jogokkal kapcsolatos aggályait mondta el a bizottsági ülésen, amelyet most csak néhány mondatban ismételnék. Az egyik fontos p robléma nyilvánvalóan a cigány kisebbséghez és nemzetiséghez kapcsolódó kérdés. Azt vetette fel a bizottsági ülésen, hogy a nemzetiségi oktatást hogyan lehet a cigány kisebbségre ráhúzni, és ez mennyire lenne diszkriminatív, illetve mennyire egyezik a korm ány politikájával és szándékaival. Nyilván a Jobbik véleménye és álláspontja a kormánypártéhoz képest sok esetben eléggé erőteljesen eltér ebben az esetben. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a cél, alapvetően a Jobbik Magyarországért Mozgalom célja - a sokszor radikális szókimondással is - a helyzet megoldása és természetesen a cigány és a magyar társadalom békés együttélése minden cigány és magyar ember közös boldogulása érdekében. Ezt nem győzzük eleget hangsúlyozni, mert rengetegszer kapunk ezzel kapcsolatos vádakat, én személy szerint is rendszeresen visszautasítom, ha a probléma felvetésével kapcsolatban rasszizmus vádjával illetik a pártot, mint ahogy egyébként különböző beszólásokban, bekiabálásokban a bizottsági ülésen is elhangzott. Térjünk á t a vezérszónoki felszólalás közepe táján az alapvető jogok biztosának jelentésében dr. Szabó Marcel biztoshelyettes kiegészítésére, illetve az általa érintett területekre, amelyek közül a nemzeti vízstratégia véleményezése talán az egyik sarkalatos vagy s tratégiai kérdés. Magyarország számára létkérdés, hogy egyrészt az egészséges ivóvízhez való hozzáférés joga mindenki számára biztosított legyen, másrészt pedig a víz, a vízgazdálkodás kérdése végre megnyugtatóan rendeződjön. Ezzel kapcsolatban jó néhány k ritikát fogalmaz meg a jelentés is, akár a termálvíz visszasajtolásával, akár az árvízvédelmi kérdések szabályozásával kapcsolatban. De az ivóvíz kérdésében is megállapítják, hogy minden embernek joga van egy bizonyos mennyiségű vízhez. Alapvetően körülbel ül 50 liter az a vízmennyiség, amelyhez minden magyar állampolgárnak, szociális helyzettől, bármilyen más körülménytől függetlenül, attól függetlenül, hogy meg tudjae fizetni, hozzá kellene férnie. Ezzel kapcsolatban korábban volt a Jobbiknak egy javaslat a, amely egyfajta vízkvótáról szólt, azt javasoltuk, hogy a mindennapi élethez, egészséges és méltó emberi élethez szükséges vízmennyiség mindenkinek díjmentesen álljon a rendelkezésére. (13.30) Ez természetesen - sajnos azt kell mondjam, természetesen - n em került a kormánypártok részéről elfogadásra. Ugyancsak fontos az árvízvédelemmel kapcsolatban, hogy továbbra is alapvetően a vízgazdálkodást a vizek minél gyorsabban történő levezetése és az ország területéről történő kijuttatása határozza meg, ami egy nagy árhullám esetében rendkívül fontos. Ugyanakkor sokszor estünk át emiatt a ló túloldalára egyegy aszályosabb nyáron, amikor azt tapasztaltuk, hogy különösen a DunaTisza köze és a homokhátság kiszáradása miatt óriási területek vízhiányosak, aszályosak lettek, a mezőgazdaság hatalmas károkat szenvedett el emiatt. A vízmegtartó képesség javítása bár szerepel a jelentésben, de még mindig nem elég hangsúlyosan, talán az egyik legstratégiaibb kérdés. A parlamenti pártok között is ellentét van azzal kapcsola tban, hogy lehete vízerőműveket, vízlépcsőket építeni vagy nem lehet, fokgazdálkodással vagy öntözőcsatornák építésével vagy milyen más módon lehet ezt megvalósítani, de az tény, hogy a vízmegtartó képességünket fokozni kell, mert az országra nézve, Magya rország területére, a Kárpátmedence területére nézve súlyos hatásokkal járhat - az éghajlatváltozásnak is köszönhetően - évtizedeken belül. Ez egy rendkívül hangsúlyos kérdése kell hogy legyen a vízgazdálkodás területének. És akkor át is térek, ha már önt özésről beszéltem, a termőföld védelmével kapcsolatos szintén kritikus problémára, ahol szintén sokkal jobban ki kellene hangsúlyozni az ezzel kapcsolatos
