Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - GIRICZ VERA nemzetiségi szószóló:
1523 Negatívumként állapítjuk meg, hogy a módosítás nyomán megszűnt a nemzetiségi önkormányzatoknak a köznevelési intézmény szmszének, valamint a pedagógiai programjának jóváhagyásához kapcsolódó egyetértési jog. E do kumentumok elfogadása átkerült ugyanis a fenntartó hatásköréből az iskola döntései közé. Egyetértünk az ombudsmani véleménnyel, hogy ebben a kérdésben tehát nem volt indokolt a döntés szakmaiságára hivatkozva megszüntetni a települési nemzetiségi önkormány zatok egyetértési jogát. A nemzetiségi önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban osztjuk az alapvető jogok biztosának azon megállapítását, amely szerint az önkormányzati jogok akkor gyakorolhatóak ténylegesen, ha az állam a szervezeti, a funkcionális és a költségvetési autonómia érvényesülését intézményes garanciákkal biztosítja. Megállapíthatjuk, hogy a gyakorlatban nem érvényesül az a közjogi alapelv, hogy a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat egyenrangú félként jelenhet meg. (Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben Schmuck Erzsébet váltja fel.) A törvényben kikényszerített együttműködési megállapodás, amely a működés feltételeit teremti meg, a legtöbb esetben formális, teljesülése gyakran a minimálisan kötelező szolgáltatás elér éséig terjed. Egyetértünk az ombudsmannak a népszámlálás adatainak utólagos felhasználásával kapcsolatos megállapításaival. A nemzeti közösségek többszöri tiltakozása és kezdeményezése ellenére a szenzitív adatokat a jogalkotó rendszeresen felhasználta val amilyen politikai cél eléréséhez. Továbbra is vitatjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának alapja a népszámlálás során a nem kötelezően megválaszolandó nemzetiséghez tartozás legyen, amely egyes nemzetiségi közösségeket választási ciklusoko n átívelően hátrányosan érint, mivel nem volt közismert, hogy ezeket az adatokat választási célra is fel fogják használni. Megjegyezzük, nem tartjuk a probléma orvoslásának azt a megoldást, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvényben az eredetileg a nemz etiségi önkormányzati választás kitűzéséhez szükséges 30 főt 25 főre csökkentették. A nemzetiségi önigazgatáshoz biztosítani kell a gazdasági alapokat is, amelyeket a 2013. évre ugyancsak elvékonyított a népszámlálási adatokat figyelembe vevő kormányzati p olitika. (12.50) Közös véleményként fogalmazhatjuk meg, hogy a nemzetiség jövője a nemzetiségi nevelésoktatás hatékonyságától függ. Érdeklődéssel várjuk, hogy a 2003ban lefolytatott, nemzetiségi oktatással kapcsolatos vizsgálat milyen megállapításokat ta rtalmaz a nemzetiségi oktatáshoz és a nyelvhez való jog érvényesülésével kapcsolatban a nemzetiségi középiskolai nevelés vonatkozásában, illetve azt, hogy a jogi elvárások mennyiben alkalmazhatóak a gyakorlatban. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a beszámol ási időszakban az ombudsmani intézkedések alapján az EMMI szerződést kötött az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központtal, és a megállapodás értelmében az intézmény 2014. márciusi határidővel vállalta, hogy a bolgár, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrá n nyelvekből államilag elismert nyelvvizsgát akkreditál, benyújtja azt a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központnak, illetve az akkreditációt követően évente legalább egyszer a nyelvvizsgázási lehetőséget meghirdeti, a nyelvvizsgáztatást lefolytatja. Öröm mel jelentem, hogy ez megtörtént, lehetőség van már 2014 őszétől ezekből a nyelvekből nyelvvizsgára való jelentkezésre. A nemzetiségi nyelvhasználati jogok érvényesülése a közéletben nagyon vegyes képet mutat. A jogszabályi környezet valóban megteremti a l ehetőséget az anyanyelv használatára, de az egyes eljárások tekintetében a hivatalok személyi állományának összetétele miatt szinte lehetetlen. Évek óta kezdeményezzük, hogy a települési önkormányzatok a nemzetiségi ügyek intézésével megbízott referensek k iválasztásánál legyenek figyelemmel a nemzetiségi származásra, nyelvismeretre, de ez továbbra is csak az igény szintjén maradt.
