Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló; A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1515 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Szeretném megjelölni a témát, amiben szeretnék reflektálni az önök által felvetett dolgokra, mégpedig ez a Bethlen Gábor Alap 2013as beszámolója, az elm últ több mint három órában ennek kapcsán szóltak hozzá az országgyűlési képviselők a hozzászólásaikban. Aki esetleg másra következtetett volna, az rosszul teszi, mert a téma alapvetően a 2013as BGAbeszámoló. Természetesen ez lehetőséget teremtett arra, h ogy általában nemzetpolitikáról is beszéljünk, és nyilván a 2013. évet megelőző évekről, illetve az azt követő évekről is volt szó, mint ahogy én is a felvezetőben, illetve az expozéban már ezt megtettem. Viszont szeretnék a válaszban a 2013. esztendőre, i lletve konkrétan a beszámolóra koncentrálni, úgy gondolom, azokra a kérdésekre kellene elsősorban válaszolni most, amelyek a 2013. évet érintik. Elhangzott az, hogy a Bethlen Gábor Alap döntéshozatala úgy általában átláthatatlan volt. Na most, a 2013. évre vonatkozóan az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn jelentette be az Állami Számvevőszék vizsgálatát, illetve a vizsgálati eredményét. A Számvevőszék 117 tételt nézett át, és egyetlenegy hi bát sem talált. Maga a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is végzett 2013ban monitoringtevékenységet, az előző évek hangsúlya a belső dokumentumalapú, illetve a belső folyamatalapú ellenőrzésen volt. 2013ban tolódott el a hangsúly a helyszíni vizsgálatok irán yába. A helyszíni ellenőrzés a 2013. év második felében kezdődött el, összesen 54 esetben. A 2013ban létrehozott szervezeti egység az alapozó tevékenységet jól végezte, a támogatottak területi elosztásának figyelembevételével többnapos helyszíni vizsgálat ot tartott egyegy szervezetnél. 2014től egyébként már havi rendszerességű helyszíni ellenőrzések bevezetésére is sor került. Több kritika fogalmazódott meg, illetve többen érintették az oktatási és nevelési támogatások átalakítását, illetve ennek a rends zernek az átalakítását. Több fórumon, így a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy mi magunk is gondolkozunk ennek az átalakításán, hiszen mind a mértéke - nagyjából 20 ezer forint összeg , mind pedig a módja, ennek az elosztási módja, a pályázat módja 2001 óta nem változott, és az elmúlt tíz év, illetve közel - most már mondhatjuk azt - tizenöt év arra ad okot, hogy a rendszert esetlegesen megváltoztassuk. Úgy gondolom - és itt hadd idézzem Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úr mondatait, illetve gondola tát , csak azért nem fogjuk átalakítani ezt a rendszert, mert át akarjuk alakítani, hanem egy olyan pályázati rendszert kell kialakítani, amely minden régióban minden szülő és gyermek, tehát család számára jobbá tudja tenni ezt a pályázati rendszert, és e zt elfogadják mind a szülői, mind pedig a pedagógusszervezetek, mind pedig a határon túli politikai és társadalmi szervezetek, mind pedig itthon elsősorban a Magyar Állandó Értekezlet tagjai. Természetesen ebbe az egyeztető munkába be fogjuk vonni a Nemzet i összetartozás bizottságának a parlamenti képviselőit, és természetesen a frakciók részéről is kérjük a segítséget ebben. Úgy gondolom, ez a munka néhány hónapon belül meg fog oldódni. Szeretném, ha ezt a munkát be tudnánk fejezni a tanév végéig, tehát a nyarat már úgy tudnánk elkezdeni, hogy esetlegesen tudjuk, hogy milyen lesz az új rendszer. A nemzeti jelentőségű intézmények listájáról is volt szó. Kritikai megjegyzés hangzott el annak vonatkozásában, hogy a külhoni szervezetek által javasolt intézménye k miért nem kerülnek fel automatikusan erre a listára. Ennek oka az, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 10. ülésén elfogadta a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának kritériumrendszerét. Ezek között szerepelnek nemzetpolitikai kritériumok, például az intézmény tevékenysége jelentősen hozzájárul az anyanyelv megőrzéséhez, ápolásához; és természetesen pénzügyi kritériumok is, így például az, hogy az intézmény rendelkezike éves szakmai és pénzügyi tervvel. Tehát bár a nemzeti jelentőségű intézmények list ájára a MÁÉRT tagszervezetei tesznek javaslatot, nemzeti jelentőségű intézménnyé ezek közül csak azok válhatnak, amelyek képesek ezeknek a kritériumoknak megfelelni. Kérdés hangzott el, illetve felvetés hangzott el annak kapcsán is, hogy a teljes támogatás i összeg csekély hányada pályázható nyílt pályázat keretében a BGA esetében. Ezért itt szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak a központi és a regionális pályázatok, de természetesen - amiről az
