Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló; A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1494 magyarság éppen annyira sokszínű, mint az anyao rszági; a jelek szerint ezt a Fideszkormány nemigen tudja elfogadni. A Lehet Más a Politika ezzel szemben valódi partnerséget kínál a határon túli magyaroknak; ők és csak ők tudják meghatározni, hogy mi a fontos nekik, mi a jó nekik, miben van segítségre szükségük Magyarországtól. (10.30) Egy cselekvőképes Magyarország, amely nincs elszigetelődve, és nemzetközi tekintéllyel bír, nemcsak válaszlépéseket ad és adhat, hanem kezdeményezően léphet fel a magyar nemzetiségi kisebbségek önrendelkezési formáinak el ősegítésében. Sajnos ennek a feltételei jelenleg igencsak korlátozottak, de minden jel arra mutat, hogy a valódi önrendelkezés a kormány számára alapvetően idegen gondolat. A határon túli magyarokban önök legfeljebb vagy leginkább potenciális szavazókat, s zavazatokat látnak. A nemzetstratégia kidolgozásakor az anyaország kötelessége a nemzetrészek fejlődésére és érdekeire különös figyelmet fordítani. A nemzetrészeknek joguk van az önállósághoz, saját stratégia kialakításához és annak követéséhez. A határon túli magyar politikai szervezetek által megteremtett jövőkép - mint a nemzeti autonómia vagy a társnemzeti koncepciók - a jelenlegi keretek között csak részeiben valósíthatóak meg. Az egyesülő európai tér, ügyesen kihasználva, elősegítheti a Kárpátmedence i magyarság közösségeinek szorosabb együttműködését. A ’90es évek határon túli magyar közösségének meghatározó csoportjai annak idején abban gondolkodtak, hogy az indulás támogatásai után saját lábukra állhatnak, saját lábukra állnak. Ez azonban egy terv volt, hogy a helyi közösség támogatásával képesek lesznek működni, fenntartani magukat. Sajnos nem így történt. A kisebbségi magyar közösségek és régiók nem voltak képesek elegendő forrást felhalmozni ahhoz, hogy önálló és stabil fejlődési pályára álljanak . A támogatáspolitika ezért elengedhetetlen eszköz, hogy fejlődni, építkezni tudjanak. Magyarország a nemzeti szolidaritáson túl érdekelt a határon túli magyarok fokozott kulturális és munkaerőpiaci támogatásában is. De ezen célok elérése érdekében legelős zör is szembe kell néznünk a fennálló alapproblémákkal, és megnyugtatóan kezelnünk kell azokat. Elengedhetetlen a rendszer ésszerűsítése és hatékonyságának növelése. Ehhez ki kell alakítani egy olyan nyilvántartást, amely egységes és átlátható rendszerben kezeli valamennyi határon túlra nyúló költségvetési forrásból származó támogatás adatait. Ugyanilyen fontos a visszajelzések, az eredmények nyomon követésének a rendszere is. A hosszú távú tervezéshez és a felmerülő hibák kijavításához hatékonyságvizsgálat ra lenne szükség, mint minden esetben, amikor közpénzt költünk, közfeladatot akarunk ellátni. Az egyik legfontosabb teendő, hogy a határon túli véleményeknek valóban meg kell jelennie a támogatások során. El kell érni, hogy a MÁÉRTülések, a szakbizottságo k valódi döntéshozó szerepet lássanak el. Tisztelt Ház! A jelenlegi rendszer legkártékonyabb része az, hogy átláthatatlanul és személyi kapcsolatokon keresztül működik. A BGA forrásai felett Semjén Zsolt és további három Fideszpolitikus rendelkezik, ismer etlen szempontok alapján. Ebből az egészségtelen struktúrából fakad, hogy nem átlátható: az adott költségvetési évben milyen keretek között, milyen elvek alapján és szakterületenként mennyivel támogatjuk az adott magyar kisebbségeket? Milyen el nem számolt , meg nem valósított támogatási programok gyűlnek fel az egyes támogatást közvetítő intézményeknél? Hogyan alakult, hogyan változott az egyes hazai közvetítő intézményeknél a működési költség és a Magyarországon elköltött, ide visszakerült összegek aránya? Mi történt azokkal az ingatlanokkal, amelyeket anyaországi támogatással vásároltak határon túli szervezetek? Amíg ezek az adatok homályban maradnak, addig nem lehet felelős támogatáspolitikáról beszélni. Tisztázni kell ezeket a gyenge pontokat, mégpedig m ielőbb. Tisztelt Ház! Az LMP által kidolgozott stratégiai kiindulópontok azt a célt szolgálják, hogy a határon túli magyar kisebbségek támogatása átlátható legyen, harmonizáljon a határon túli magyar közösségek valódi, saját céljaival. Elengedhetetlen a ma gyar nemzetiségi közösségépítő tevékenység
