Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 18. szerda (57. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1450 benne van, hogy az elfogadott alapegyezményhez képest utólagosan lehet különböző megállapításokat, szabályokat hozni, amelyekr ől nem kell feltétlenül kikérni a tagállamok véleményét. Tehát adott esetben önök egy olyan biankó csekket is aláírhatnak, amelybe nincs beleírva, hogy a GMOmentességünk veszélybe kerül, de majd utólag beleteszik, azt viszont önöknek már nem kell ratifiká lni. Nehogy abban a tündérmesében ringassák magukat, hogy önök majd nem ratifikálják, ha ez nem lesz benne! Nem lesz beleírva! Az se lesz beleírva, hogy a GMOszemét elárasztja Európát, mégis így lesz a valóságban. Álláspontom szerint felelős politikusban fel sem merülhetne, hogy ezt az őrületet a jelenlegi formájában támogassa, hiszen nincsenek mérhető előnyei. Itt csak a brüsszeli lobbisták beszéltek minimális előnyökről, éves szinten átszámítva családonként körülbelül egypár tízezer forintos pénzügyi elő nyről, amivel szemben a másik oldalon ott van egymillió európai uniós munkahely lehetséges elvesztése. Önök nem tudják védeni ezt az egyezményt, ne is próbálják már előre, hogy akkor, ha ez és ez benne lesz, aláírják. Ez védhetetlen! Aki ezt aláírja, az ug yanakkora hazaárulást követ el, mint aki a lisszaboni szerződést aláírta itt a parlamentben, nagykoalícióban, fideszesek, MSZPsek együttesen. Ez ugyanolyan lemoshatatlan bűn lesz. De hogy egy kicsit békésebb vizekre evezzünk, és visszatérjünk arra, ami el őttünk van: nagyon fontos lenne beszélni arról, hogyan tudjuk vizsgálni, hogy Magyarországon génkezelt szemét megjelenike vagy sem. Az előző ciklusban már történt egy hatékony vizsgálat ez ügyben, meg is találták, ki is tárcsázták az érintett területen az érintett összetevőt tartalmazó terményt, és ott megoldottnak tekinthető a probléma, de nagyon helyesen elhangzott, hogy a takarmányozás szintjén vagy az élelmiszeradalékanyagok szintjén a genetikailag módosított összetevők bizony itt vannak ma a polcokon , az asztalokon. Hogy egyetlen példát mondjunk, a legújabb kutatások szerint ilyenek bizonyos fajta csomósodásgátlók; általában a szójalecitin és társai szoktak idesorolásra kerülni. Az úgynevezett rendszerváltás óta ezekhez kötik a legújabbfajta kutatások azt, hogy mintegy négyszeresére nőttek bizonyos gyulladásos típusú bélbetegségek előfordulási számai. Nyilvánvaló, hogy ezek folyamatban lévő kutatások, de azért arra engednek következtetni, hogy itt egy sokkal szélesebb spektrumban kellene vizsgálni azok at az összetevőket, amelyek piacra kerülnek. Ehhez viszont kellene egy hatékony, magyar kézben lévő, független laborrendszer, annak visszaállítása, amennyire lehet, valamint bővítése és folyamatos erősítése. Amikor itt több ellenzéki erő is amellett tört l ándzsát, hogy akár a Nébih, akár a különböző hatóságok eszközrendszerét szélesíteni kell, akkor ezért mondjuk mi el ugyanezt minden költségvetési vitában, hogy további forrásokat kell iderendelni, hogy saját laborrendszerrel, hatékony fellépéssel olyan ere dményeket lehessen elérni, amelyek a minimum minimumát képezhetnék. De hogy még egy nagyon fontos kitételt említsünk: az 5. § értelmében további új feladatkörök megállapításán belül a közétkeztetés vizsgálata is bekerül a vendéglátóipari létesítmények mell ett vagy között - itt gyakorlatilag mellérendelő viszony van , ez nagyon helyes út, nagyon jó út, csak egy dolgot nem látunk. 2010ben vitatkoztunk erről a parlamentben, és egyetértettünk abban, hogy minél több helyi terményt minél magasabb arányban be ke ll juttatni a közétkeztetésbe. Ha megvizsgáljuk a 2014es és 2015ös statisztikákat, azt látjuk, hogy négyöt év alatt áttörés ezen a területen nem következett be. Összefoglalva: igazából az a ciki, hogy a transzatlanti megállapodás, a brüsszeli irányelvek átültetése területén ezen pár év alatt nagyon komoly „előrelépés” mutatható ki, álláspontom szerint Magyarország kárára, de erről lehet vitatkozni. A lényeg az, hogy a külföldi boszorkánykonyhákban dolgoznak. Magyarországon viszont az utóbbi négyöt évben nem tudunk érzékelhető előrelépést kimutatni azokon a stratégiai területeken, ahol önerőből tudnánk előrelépni. Tehát az, hogy a közétkeztetésbe minél nagyobb arányban helyi termelést vonjunk be, erről hosszú távú szerződések szülessenek, adott esetben a Pick vagy más szalámigyár ne kényszerüljön arra, hogy külföldről szerezzen húst a termékébe, hanem hosszú távú szerződésekkel a hátországot Magyarország tudja
