Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. TURGYÁN TAMÁS nemzetiségi szószóló:
139 Kedves Tamás! Pihenj nyugodtan, a zászlót mi együtt tartottuk veled, és tartjuk, nem hagyjuk a porba hullani, visszük tovább. Visszük, míg el nem érjük a közös céljainkat, amíg talpra nem állítjuk ezt a nemzetet. Ezért a célért vállaltál te is annyi áldozatot, ígérem, nem volt hiába. És ha ezt elértük, tudom, hogy a tőled megszokott széles mosollyal, elégedett hangon fogod odafent elmesélni, hogy az élhető, büszke, független Magyarország megteremtésében neked is komoly szereped volt. Isten nyugosztaljon! Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Turgyán Tamás örmény nemzetiségi szószó ló „Ki emlékszik ma már az örményekre?” címmel. Öné a szó. DR. TURGYÁN TAMÁS nemzetiségi szószóló : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Történelmi pillanat a mostani, hiszen először nyílik lehetőség arra, hogy az Országgyűlés plenáris ülésé n a magyarországi örménység választott képviselője szólalhasson meg e falak között. Megtiszteltetésnek és különleges kiváltságnak tartom, hogy nemzetiségi szószólóként a Magyarországon élő örmény diaszpóra nevében szólhatok most önökhöz. Ki emlékszik ma má r az örményekre? Ezt a szónoki kérdést annak idején Adolf Hitler tette fel 1939. augusztus 22én Obersalzbergben, miközben eligazítást tartott az éppen kitörni készülő háborús szabályokat illetően. Láttuk, mi lett belőle! A kérdés sajnos ma két okból is ak tuális. Egyrészről az idén száz éve annak, hogy 1915. április 24én az örménység vezetőinek letartóztatásával, kivégzéseivel és deportálásával elkezdődött a XX. század legelső, intézményes keretek között zajló népirtása az Oszmán Birodalomban. Az első vilá gháború leple alatt végrehajtott brutális, kegyetlen tömeggyilkosságoknak összesen közel másfél millió keresztény örmény és több százezer görög ember esett áldozatul. Másrészről az örménység ügye napjainkra globális emlékezetpolitikai összefüggéseket, regi onális geopolitikai feszültségeket és magyar vonatkozású sérelmeket is hordoz. Emlékszünk tehát örmény testvéreinkre, és szomorúan vesszük tudomásul, hogy a holokauszt kifejezést először az örmény etnikai tisztogatásra használták a világ történészei. Tiszt elt Ház! Ma a hazánkban élő örmények államalkotó tényezőként a magyar politikai közösség részei, s ebből fakadóan is határozott véleményünk van a száz évvel ezelőtti tragédiáról. Elítéljük az etnikai, vallási erőszakot, és hitet teszünk amellett, hogy enne k semmilyen módon nem szabad megismétlődnie. Álláspontunk összhangban van az ENSZ alapokmányával, az ENSZ Közgyűlése, valamint több más állam mellett Argentína, Ausztrália, Belgium, Franciaország, Görögország, Kanada, Oroszország, Svájc és Svédország parla mentjeinek az örmény genocídium tényét elítélő határozataival. Szeretném külön hangsúlyozni, hogy II. János Pál pápa és II. Garegin örmény katolikosz közös nyilatkozatban ítélte el a száz évvel ezelőtti tragédiát. Az emlékezés súlya meghaladja az emberi te herbíró képességet, nem tudjuk a szörnyűségeket meg nem történtté tenni, ugyanakkor emlékezni és emlékeztetni politikai és emberi kötelezettségünk. Tisztelt Országgyűlés! A méltósággal viselt fájdalom évszázados súlya mellett a magyarországi örmények számá ra óriási terhet jelent az anyaországok közötti kapcsolatok megszakadása, a korábban kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi, politikai és diplomáciai viszony megszűnése is. Az okok ismeretében a kialakult helyzet megoldása nem a parlamenti szószóló illeték essége, még akkor sem, ha határozott véleményünk, hogy a kapcsolatok nem az örmények és a magyarok, hanem kormányaik és hatóságaik között szűntek meg. Nehéz, szinte lehetetlen a hatékony nemzetiségi érdekképviselet, ha Budapest és Jereván között nincs párb eszéd. Tragikus helyzet, hogy Magyarország egy több mint tíz évvel ezelőtti gyalázatos gyilkosság és az azt követő történések miatt az évszázados örményazeri ellentét fókuszába került. A hazai örménység, a határokon túli, döntően Erdélyben letelepedett ör mény diaszpóra számára az érintett
