Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1323 MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek, csak megihletett ez a beszélgetés itt menet közben. Ha már a termőföld védelméről van szó, elég brutális számok láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mennyivel csökkent hazánk termőterülete, mondjuk, az elmúlt 25 évben, és érdeme s lenne tényleg hangsúlyt helyezni arra, hogy a zöldmezős beruházásokat minél inkább próbáljuk meg átfordítani szürke- és barnamezős beruházásokká. Nem akarok itt most cégneveket mondani, de az elmúlt időszakban is több olyan eset volt, amit bizony meg leh etett volna oldani olyan módon is, hogy ne zöldmezős beruházásként valósuljon meg. Itt el is jutottunk addig, hogy a földforgalmi törvény vitájában számtalanszor számon kértük már a kormányon, hogy a termőföld védelmére miért nem helyezett abban a jogszabá lyban sem kellő hangsúlyt, és ezért is lett volna jó többek között, ha a nemzeti vidékstratégiát idehozhattuk volna a Ház elé, mert a földforgalmi törvénnyel és a kormány egyéb előterjesztéseivel szemben abban igenis korrekt és megfelelő mértékű szerepet k apott a termőföld védelme; ezt csak zárójeles megjegyzésként akartam ehhez a vitához hozzátenni. Ha már a termőföld védelme, akkor arról is érdemes lenne beszélnünk, hogy az élő mikroorganizmusok aránya egy adott mennyiségű termőföldben az elmúlt 20 évben milyen drasztikusan csökkent, és hogy ennek milyen kapcsolata lehet azzal, hogy amíg, mondjuk, a mi gyermekkorunkban, ha megettünk egy normál adag zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor bizony fedeztük az ásványianyag- és vitaminszükségletünk nagy részét. Manaps ág ennek körülbelül a tízszeresét kéne elfogyasztanunk, hogy mindez megvalósuljon, tehát igenis az étrendkiegészítőknek és a vitaminoknak a szerepe már akkor is fontos és megjelenik, ha valaki kellő mennyiségű vagy kellő mennyiségűnek vélt zöldséget és g yümölcsöt visz be mindennap, és ez igenis összefüggésben van a termőföld védelmével. Szintén beszélhetnénk ezen vita kapcsán az erózió kérdéséről, arról, hogy az államnak és azoknak a szakhatóságoknak, akiknek erre lehetőségük van, igazán megszabhatnák biz onyos területeken azt, hogy milyen technológiával lehet az adott földterületet megművelni, akkor is, ha az magántulajdonban van. Vannak erre egyébként nemzetközi példák, nálunk ez még egyáltalán nem a mindennapok része, és itt nyilván a művelési ágból kell kiindulni, hogy az milyen módon biztosítja azt, hogy az az erózió azon az adott területen a lehető legminimálisabb legyen, vagy esetleg még meg is tudná fordítani azt a folyamatot. Tehát jó lett volna, hogy ha már elénk kerül a termőföld védelméről szóló törvény, akkor ezeket a kérdéseket is tisztázzuk és feszegetjük. De ha mást nem, akkor talán annyit elértem ezzel a felszólalásban, hogy talán lehetőség lesz arra, hogy egy következő ilyen módosításban ezeket a kérdéseket is kezeljük, mert úgy gondolom, ho gy némelyike már ma is, a most élő generációkat is sújtja, és nagyon komoly problémákat vet fel, de a közeljövőnek mindenképpen a legsúlyosabb kérdései mind globális, mind hazai szinten. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik és az LMP soraib an.) ELNÖK : Kérdezem, kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Az általános vitát lezárom, és megadom a szót Nagy István államtitkár úrnak. DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönettel tartozom, nagyon szépen köszönöm azt, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik frakció a támogatásáról biztosította ezt a törvényt, és ebből is látszik az, hogy egy nagyon fontos kérdésről tárgyaltunk itt ma délután. Hadd kezdjem képviselőtársaim felvetéseit, és érintve kérdéseiket, néhány választ hadd találjak. Sallai R. Benedek képviselő úrnak mondanám a magyarországi gyepterületek sorsát, hogy szinte elfeleződtek. Azt kell mondjam, hogy ennek nyilvá n volt egy olyan oka is, hogy egy éghajlati változás, a szárazság volt az elmúlt egykét évtizedben inkább jellemző Magyarországra, és
