Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
131 beszámolóban, mert az még jó is lehet, hanem ami nincsen benne. Ami nincsen benne, azok voltak azok az esetek, amelyek lerombolják ezt a fajta közbizalmat. Ha az egyes eseteken keresztül, azoknak a közbeszédbe való bejutásán keresztül tudjuk a közbizalmat fenntartani, illetve rombolni, akkor egészen biztosan úgy gondolom, hogy itt inkább valamifajta, a kormányzat felől érkező morális parancsnak kellene lenni, mint ilyenfajta taxatív, nem utolsósorban büntető eszközökkel is ellátott fegyelemtartásról. Van egy egzisztenciális félelem eleve. Ma Magyarországon, bármit is mond a kormány propagandája, nem könnyű elhelyezkedni. Közigazgatási tapasztalattal meg aztán végképp nem könnyű elhelyezkedni, a versenyszférában nagyon nehezen tudják elfogadni azt a dolgozót, aki onnan kiesett. Emellé most odateszünk egy olyan fenyegetettséget, amely szinte mindenre lő. Szinte minden egyes olyan esetben, amely valahol valamilyen szinten méltatlanná tehet akár egy városi elöljárót, akár egy városi okmányirodai ügyintézőt vagy járási hivatali okmányirodai ügyintézőt, ami most az ő feje fölött lebeg, nem vagyok benne biztos egyébként, hogy mindenkinek egésze n pontosan majd elmondják és kioktatják őket, hogy pontosan mire kell mostantól neki majd vigyázni és miért, és mi lesz ennek a szubjektív és az objektív mércéje, akkor úgy gondolom, nem teszünk jót a közbizalomnak sem, mert azt kell mondjam, államtitkár ú r, hogy ma Magyarországon nem feltétlenül nemcsak a politikában nem bíznak, a hivatalokban sem. A hivatalok is kiszámíthatatlanul működnek, és amikor a hivatalok kiszámíthatatlanul működnek, akkor már eleve nincsen meg ez a közbizalom. Na most, ha ez belül ről is elkezd bomlani azért, mert valaki attól fél, hogy a munkáltatója túl nagy jogköröket kapott a törvény által, hiszen ne becsüljük le ezt, amikor a vádló lesz egyből a bíró is; hadd utaljak itt vissza a Schiffer képviselőtársam által elmondottakra. Eg y jogállamban bűncselekmények alapján büntetőbíróság az, amely kiszabhat büntetést és mellékbüntetést, urambocsá’ intézkedést. De hogy még a munkahelyén eleve egyébként még az ítélet előtt olyan joghátrány éri, amelyet nem szakértők vizsgáltak át, hanem eg y objektív mérce nélküli szubjektív beállítottság és szubjektív elbírálás alapján valakit ez a hátrány érhet, úgy gondolom, hogy ez még kiszámíthatatlanabbá teszi, nemcsak kívülről, ahol az emberek már így is, úgy is kiszámíthatatlannak tartják a közigazga tást, annyiszor alakították át, hogy igazából már senki nem tudja, hogy melyik papírral hova kell menni, de belülről is. Ez azt fogja eredményezni, ez a fajta működésképtelenség, hogy mindenki arrébb fogja tenni az aktát, és inkább nem foglalkozik semmivel , nehogy elkövessen valami olyasmit, amiről eddig nem is tudta, hogy ilyen lehet. És még mindig azt mondjuk, hogy ez csak a látszat, és bízunk benne, hogy ebből nem tisztogatás lesz. Bízhatunk benne, hogy mindig valami jót akarnak, és nemcsak kiválogatni a zokat, akiket önök tartanak méltatlannak, vagy éppen az önök kinyújtott karjai, azok a kormányhivatalvezetők tartanak méltatlannak, vagy csak egyszerűen nem akarnak velük dolgozni. Én úgy gondolom, hogy ennél azért vannak jóval tisztességesebb eljárások i s, mint hogy ezt most törvénybe iktatjuk, nem gondoljuk végig, hogy ennek milyen gyakorlata lehet, nem gondoljuk végig azt, hogy mekkorát ad ehhez hozzá a szubjektum, nem köti meg eléggé a kezét a törvény ahhoz, hogy ne adjon hozzá eleget, és belülről is e lkezdi rombolni a közbizalmat. Azt, amit ön itt elmondott akár az állami szerveknél, a NAVnál, a közighivataloknál, bízom benne, hogy ebben a 150 ügyben benne vannak a láncáfacsalások a NAVnál, hogy ebben benne vannak azok a tíz, száz, ezermilliárd for intos tételek, amelyekről folyamatosan hallgatunk a híradásokban bizonyos elméleteket, de igazából most ezek nem tisztázódnak. Ettől a javaslattól pedig nem várható az, hogy ezek tisztázódhassanak, maximum ha valaki ebben lép, esetleg még a fejére lehet ol vasni, hogy valamilyen titkot megsértett, és ezért még ki is fogják rúgni. Úgy gondolom, hogy ezeket a helyzeteket nem így lehet megoldani. Ezeket tényleg bizalommal lehetne megoldani, de úgy gondolom, hogy azt mi, jogászok megtanultuk, hogy nem szigorral kell rendet teremteni, hanem rendszerrel kell rendet teremteni. Abban, ha kiszélesítem a kört, és tényleg a gondatlan közokirathamisítástól - lásd, valaki elír egy dátumot - az ittas vezetésen keresztül a valós korrupciós helyzetig bármi belefér, hogy vala ki előnyt kér vagy elfogad, vagy éppen kínálja azt, bármi belefér,
