Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1284 vagyonk ezelője, és ezért nyilvánvalóan szempont az, hogy ott mi történik, hiszen ott - nem tudom, az államtitkár úr biztos kisegít - körülbelül 60 ezer hektárnyi vagyonkezelési területről van szó. (14.40) Azt mondja ez az ökológus szakember nemzetiparkigazgatóké nt, hogy az a gond, hogy többek között a szikes talajok, sziki gyepek sajátosságait, ami a Hortobágyon igen változatos, és eltartó képességük nagymértékben függ az időjárástól, nem lehet egységesen kezelni - nem lehet egységesen kezelni! , az állategysége t viszont egyformán írták elő sok helyen. „A Hortobágyon egy hektár az egyik évben eltart két számos állatot, a másik évben három hektár alig elég egynek. Ezt régen is tudták, pontosan ismerték, mikor hová kell hajtani a juhot, hová a marhát, a 30as évekb en 36 ezer szarvasmarha legelt itt, 16 ezer ló, 50 ezer juh, és mégsem veszélyeztették a természeti értékeket.” A gond az, amire az államtitkár úr utalt, hogy az egységes szabályozás erre nem felel meg, erre nem jó. Gyakorlatilag olyan adaptív bérleti rend szerre van szükség, amit egy nemzetiparkigazgatóság a területen lévő természetvédelmi őrszolgálatán keresztül meg tud valósítani. De erre nem jó az NFArendszer, erre már most tudunk konkrét példákat. Az NFA nem ismeri a területet. Tudunk Natura 2000es t erületen olyat mutatni az államtitkár úrnak, hogyha van erre igénye, ahol a művelési ág szántó volt, egyébként nyilvánvalón az EUcsatlakozáskor ez már pannon szikes gyepként lett Natura 2000esként regisztrálva, az NFA kiírta szántóként a bérletet, szántóüzletitervvel megnyerte a bérlő, majd kiment, és fogta az ekét, belengette, és nyomta lefele azonnal a Natura 2000es gyepet. Az egész jóhiszeműen történt, ő gyakorlatilag egy szántó művelési ágú területre pályázott, az NFAnak meg fogalma nincs, hogy mit csinált, és a jóhiszeműen szerzett jog gyakorlása mögött eltűnt egy Natura 2000es élőhely. Ez azért van, mert az NFA nem alkalmas a védett területek kezelésére. Nyilvánvalóan ezeknek az aggályoknak egy jelentős része számos politikai szempontból is felme rül, mert hogyha azt mondjuk, hogy ez nem veszélyezteti a nemzeti parkok tevékenységét, akkor nézzük meg, hogy vane erre példa. Én Bitay államtitkár urat mindig örömmel látom a különböző vadászújságokban, de láttam már Győrffy Balázs képviselőtársamat is - és örömmel láttam a kisfiával együtt (Győrffy Balázs közbeszól.) , és örültem, hogy időben elkezdi az ilyen jellegű nevelést ; vadászati szempontból, azt hiszem, mind a ketten láttak már olyat, hogy vadásztársaság alól, mondjuk, a földtulajdonos közösség kiszedi a földet. Nem egyszerkétszer volt ilyen példa, hiszen ha a vadásztársaság, mondjuk, egyesületi formában működött, a földtulajdonosi közösség odaadta neki bérletbe a földet, mondjuk, egy évben nem volt jó az év, nem fizették ki a vadászati jogért járó bért, és kihúzták a földet, és mondjuk, a földtulajdonosi közösség magában kezdett el tovább vadászni. Megmaradt a vadásztársaság formailag - nem volt vadászterület. Van ilyen példa Magyarországon? Sok van. Ezek a vadászterületek ilyenek. Ugyanilyen a nemzeti park. Láttunk téeszeknél is ilyet: a téesz átalakult kft.vé, majd fogták a magántulajdonosok, amiket kiosztottak, kiszedték a földet, vagy elkezdték, mondjuk, aranykoronként felvásárolni, kiszedték alóla a földet. A szervezeti forma megmaradt, de gazdálkodni nem tudott. A nemzeti park ugyanilyen. Ha kihúzzuk alóla a földet, nem tud természetvédelmi tevékenységet ellátni, teljesen analóg ezekkel, és ezt meg kell érteniük. Gyakorlatilag az összes nyugateurópai trend, ami természetvédelmi szempontok at akar megvalósítani, az abba az irányba megy, hogy hogyan lehet a természetvédelmi területeket megvásárolni és saját tulajdonként kezelni. És nézzék meg az elmúlt 1015 évnek a természetvédelmi jogi tapasztalatait! Volt, ’95ben alkottunk egy szerintem t eljesen jó természetvédelmi törvényt, amely azt mondta, hogy a védett faj mindenütt a saját élőhelyén védett. Ennek ellenére nincs olyan bírósági precedensünk, nincs olyan normális szakigazgatási eljárásunk, ahol sikerült volna védett területeken kívül meg védeni ilyen életközösségeket. A védett területek az utolsó mentsvárak, ahol biztosan megvolt a lehetősége ennek, és ennek a záloga volt az, ami az állami földek esetében a vagyonkezelési jogot jelentette a nemzeti parkoknak.
