Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2015. március 3-i ülésnapján elfogadott „A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló törvényhez benyújtott törvény... - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1221 állampolgári részvételt, formálissá teszi a környezetvédelmi engedélyezést. Ez a folyamat viszont nem ekkor indult el. A 2002 és 2010 közötti időszakban először a környezetvédelmi törvény ügyféli jogállási szabá lyait gyengítették le, jött a 2003as autópályatörvény, az úgynevezett sztrádatörvény, aztán a Bajnaiféle kiemelt beruházási törvény, aztán az építési törvény, majd 20082009ben a közigazgatási hatósági eljárási törvényben szűkítették le az állampolgári részvételi jogokat. Az elmúlt négyéves ciklusban a kiemelt beruházási törvényt „olyan tökélyre” fejlesztették, hogy gyakorlatilag a kommunista rendszert meghazudtoló módon politikai komisszárok utasítást adhatnak az engedélyező hatóságnak. Most eljutunk o dáig, hogy azoknál a beruházásoknál, amelyek a leginkább érintik az életvilágot, a leginkább érintik az emberek mindennapjait, a leginkább befolyásolják azt, hogy adott esetben egy ingatlan értéke hogyan változik, milyen porszennyezés várható, milyen egyéb kellemetlenségekkel kell szembenézniük a helyben élőknek, gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a helyi polgárok önszerveződései, a helyben élő emberek beavatkozzanak ezekbe az eljárásokba. Világossá szeretném tenni, hogy ez az önök közös bűne, akik ezt az országot 2002 óta kormányozzák. Ez a folyamat elindult 2002ben, önök pedig arcátlan, pofátlan módon beteljesítik azt, amit a Gyurcsány, Bajnaikormányoknak nem sikerült. És világossá szeretném tenni azt is, hogy az LMP számára a jövőben is minden egy es olyan törvény elfogadhatatlan lesz, bármilyen nemes célra is hivatkoznak, amelyik külön törvényekben próbálja kivonni a nagyberuházásokat, a természeti örökséget veszélyeztető nagyberuházásokat a közösségi ellenőrzés alól. Minden egyes ilyen törvény egy etlen célt szolgál: hogy az önökhöz közeli oligarchák, meg az önökkel lepaktáló különböző multicégek minél szabadabban garázdálkodhassanak ebben az országban. Ha összesen öt nap áll rendelkezésre a hirdetményi kifüggesztéstől számítva, az azt jelenti, hogy a helyben élő emberek, a helyi egyesületek gyakorlatilag ellehetetlenülnek ezekben a közigazgatási eljárásokban. Lássunk világosan! Itt nem egy pizzéria engedélyezéséről van szó ezekben az ügyekben, nem a kisvállalkozások különböző vendéglátóipari beruház ásairól van szó, arról van szó, amikor nagy tőkeerejű cégek vagy éppen az állam olyan beruházásokat eszközöl, amelyek alapvetően több generációra befolyásolják egy adott környezetnek az életminőségét. Önök és az önök elődei az ilyen eljárásokból akarják sz áműzni az állampolgárokat, az ilyen eljárásokból száműzték a sztrádatörvénnyel, az eredeti kiemelt beruházási törvénnyel is azokat az embereket, akik egyébként ezeknek a beruházásoknak a terhét cipelni fogják. Szégyen, gyalázat, amit művelnek (Az elnök cse nget.) , és ebben pontos folytatói azoknak, akik 2010 előtt kormányozták az országot! Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr, frakcióvezető úr. A következő hozzászóló Kepli Lajos képviselő úr, Jobbik. KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Kö szönöm szépen. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Mint ahogy az eredeti szavazáskor sem támogattuk, természetesen most sem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Elmondtuk a vitában, és nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a területi államigazgatási szervek jogainak a csorbítását azáltal, hogy a kormányhivatalba történő integrációjuk megtörténik, semmiféle módon nem tudjuk támogatni. Akkor is és most is a környezetvédelmi hatósággal példálóztam, azóta levelek érkeztek hozzám, természetesen névtelenül különbö ző környezetvédelmi hatósági dolgozóktól, ahol különböző számok röpködnek, hogy 152025 százalékos létszámleépítés fog megtörténni közvetlenül a kormányhivatalba történő beintegrálás után, az eszközállományuknak, az infrastruktúrájuknak a kormányhivatal t ulajdonába történő átkerülése és hasonló félelmek fogalmazódnak meg bennük. Ez természetesen további érdekérvényesítésgyengülést okoz a hatósági rendszerben, és különösen a környezetvédelmi hatóság rendszerében, ami a jelen helyzetben már nem engedhető me g. Már 2010
