Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
1209 gyártói felelősséget fogalmazza meg mind az európai uniós jogszabály, mind a hazai átültetett jogszabály. Ez alapján Magyarországnak is, mint az Európai Unió valamennyi tagállamának, kötelezettségei vannak az elektromos és elektronikus berendezések gyűjtésére, hasznosítására, mégpedig az Európai Unió azonos termékkörbe sorolja a szórakoztatóelektronikai termékeket a napelemmel. Azonos termékkörbe, így éppen olyan gyűjtési, hasznosítási arányokat szab meg, amelyek meglehetősen szigorúak: 2016ra az értékesített termékek 45 százalékát kell gyűjteni , 2019ben már 65öt. A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéseknek 75 százalékát kell hasznosítani és 65 százalékát feldolgozni. Ha ön elolvasta volna a termékdíj preambulumát, akkor ott szerepel, hogy az ön által említettek mellett (Dr. Sz él Bernadett: Honnan tudja, hogy én mit olvasok?) , hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, egyébként ezt is a termékdíj beváltja, szorgalmazza, hiszen például a művirágok esetére kivetett extra adónál ezt tesszük (Dr. Szél Bernadett: Ne a m űvirágokról beszéljünk!) , vagy éppen a nejlon hordtasakoknál az extra termékdíjjal visszaszorítjuk ezt, azonban célja a jogszabálynak, hogy pénzügyi forrásokat is teremtsen. Ezek után csak az a kérdés, hogy kik fizessék meg (Az elnök a csengő megkocogtatás ával jelzi az idő leteltét.) a hulladékká vált elemeknek - egyébként önök akkor a vitában nem nehezményezték ezt, meggyőződésem, hogy a fotovoltaikus elemek kapcsán a digitális fényképezőgépek elemeire gondoltak, és nem a napelemekre, tehát nem nehezményez ték annak idején a vitában (Dr. Szél Bernadett: Remek csel volt, köszönjük! - Dr. Fónagy János Szél Bernadettnek: Háp, háp, háp, háp!) . , ki fizesse meg ezeknek a termékeknek az újrahasznosítását. (Dr. Szél Bernadett: Óó!) (9.10) A világon valamennyi hely en van egyébként termékdíj, ahol komolyan veszik a hulladékok újrahasznosítását, s e tekintetben teljesen közömbös, hogy egy termék az életciklusa alatt környezetbarát tevékenységet láte avagy nem. Példákat is tudnék mondani. Kivesszük például a napelemet ebből a termékkörből és azt a savas akkumulátort, amely lehet akár egy elektromos autóban, akkor azt ne; vagy éppen a gumiabroncsát a villanyautónak. Arra ne vessünk ki termékdíjat? Az éppúgy hulladékká válik. Vagy arra a búvárszivattyúra, amelyet lehet h asználni akár geotermikus erőmű kapcsán, geotermikus fűtésnél, és éppúgy lehet használni akár ásványvízpalackozó üzemben is. Akkor egyikre vessük ki, a másikra nem. Az önök javaslata szerint, ha ezt nem vetjük ki… - egyébként még egyszer is hangsúlyozom, a világon mindenütt van. A cseh példát hadd hozzam: Csehországban 0,34 euró kilogrammonként, hasonló a magyar díjhoz, ott egyébként újrahasználati díjnak vagy újrahasznosítási díjnak nevezik. Önök azt mondják, hogy az fizesse meg ennek a terméknek az újraf eldolgozását, ami európai uniós kötelezettségünk, akinek a házára soha nem lesz napelem szerelve, az fizesse meg, aki soha nem fog hőszivattyús fűtést szerelni. Szétterítené ezt a kötelezettséget másokra. Egyébként a kormányzat támogatja a megújuló energiá kat, hiszen az európai uniós programok során a környezeti és energiahatékonysági operatív programban 300 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, a GINOPban hitelt biztosítunk (Az elnök csenget.) erre a célra, és ugyancsak a GINOPban egy másik forrásból mintegy 70 milliárd szolgálja ezt a célt. Köszönöm, hogy figyelmesen végighallgatott. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Képviselő asszony, tájé koztatom, hogy államtitkár úr végighallgatta képviselő asszonyt, úgy gondolom, illő tisztelettel. Köszönöm megértését. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Simicskó István képviselő úr, a KDNPképviselőcsoportból: „Ú j kihívások előtt állunk” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.