Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
121 intézkedéseket. De remélünk és bízunk a kormányban, és bízunk abban, hogy itt valóban erről van szó. Egyébk ént valóban rendkívül fontos az, hogy a közszférában feddhetetlen emberek dolgozzanak, olyan emberek, akik iránt megvan a bizalom. Amikor akár a bíróság, akár a közhivatalok valamilyen vitában valakinek a javára döntenek, akkor annak, akinek a javára döntö ttek, ezt nyilván könnyű elfogadni, de ha valakinek nem a javára, hanem az ellenére születik meg egyegy döntés, akkor nyilván sokan korrupcióról is beszélhetnek, és a közbizalmat kell erősíteni, hogy ilyen ne merüljön fel. E tekintetben nyilván szükséges az, hogy megfelelő legyen azoknak a személyeknek a kiválasztása, akik betöltik ezeket a pozíciókat a közszférában. E tekintetben jó a jogszabálynak ez a célja, tehát a közszférába vetett bizalom, a közbizalom erősítése. Azzal is egyetértek, amit Répássy ál lamtitkár úr kifejtett, ami az együttműködési kötelezettségről és azon belül a tájékoztatási kötelezettségről beszél. Ez egy nagyon problémás terület, hiszen az eddigiekben személyiségi jogokra hivatkozva a munkáltató nem tudhatott róla. Ha a munkavállaló nem adott arról tájékoztatást, vagy az újságban nem jelent meg, vagy szóbeszéd szintjén nem jelent meg, a munkáltató sok esetben nem is tud arról, hogy adott esetben egy közbizalmi funkciót betöltő munkavállalója, köztisztviselője vagy közalkalmazottja val amilyen súlyos bűncselekményt követett el. Ez a törvény valóban alkalmas arra, alkalmas kell legyen arra, hogy az ilyen eseteket meggátolja, és legyen mérlegelési jogköre a munkáltatónak arra, hogy ebben az esetben mit fog csinálni. Nagyon érdekes az, hogy akár olyan szituáció is kikerülhet, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a bírósági eljárások milyen hosszan tartó folyamatok eredményeiként szülik meg végül az ítéletet, hogy maga az ítélet négyötnyolc évig is eltarthat, és egy olyan munkavállaló maradhat ol yan közbizalmi vagy pénzkezelői munkakörben, amit egyébként az általa elkövetett bűncselekmény alapján be sem tölthetne, de legalábbis nem lenne meg a munkáltatójának a bizalma, sőt a köznek sem lenne meg a bizalma, hogy azt a feladatot ő ellássa a közigaz gatásban, és köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy akár szolgálati jogviszonyban lévő személyként továbbra is dolgozzon. Van egy másik cél is, a közigazgatás rugalmasabbá tétele. Hát ebben már találunk olyan szabályokat, amelyekbe könnyebben lehet be lekötni, illetve nemcsak belekötni, hanem nem biztos, hogy ezen belül minden teljesen célszerű, ami a szabályozás során megfelel. Nyilván a célt, hogy nehézzé vált a humán erőforrás átszervezése a közszférában, ezt megértjük, és azt is, hogy szükség van ar ra, hogy ezen belül legyen változás. A jogszabály indokolása nagyon nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a megfelelő garanciális szabályozások mellett kerülhessen erre sor. No, ezeket a garanciális szabályokat nem látjuk olyan mértékben a törvényben, mint ahog y mi azt e tekintetben szeretnénk látni. Például a kirendeléssel, a kinevezés módosításával kapcsolatosan vannak olyan szabályok, amelyekben talán több garanciára lenne szükség. Az egyoldalú szerződésmódosítás nyilván egy olyan falat, amit nehéz megemészte ni, főleg adott esetben a munkavállalónak. Mindig fura az, amikor egy adott szerződést, egy kinevezést egyoldalúan módosítunk. Mert egyoldalú módosításra kinek van lehetősége? Egyedül a munkáltatónak van lehetősége. Általános szabály volt régen a munka tör vénykönyvében, hogy minden egyoldalú munkaszerződés módosításánál, amely a dolgozó számára hátrányt okoz, a dolgozó mindig a bírósághoz fordulhatott, tehát ott megjelent garanciaként a bírósági felülvizsgálat lehetősége. Jelen esetben erről nem mindig besz élhetünk. De menjünk bele részletesen a törvényjavaslatba! Első részében a közalkalmazottak jogállását tárgyalja a jogszabálytervezet. Teljesen egyetértünk azzal, hogy hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni a büntetlen előéletet és azzal, hogy a büntetőelj árás hatálya alatti precíz felsorolásban benne van, hogy milyen esetben lehet közalkalmazottal jogviszonyt létesíteni. Teljesen egyértelmű, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyek elkövetése bizonyos gondatlansággal jár együtt, de a közalkalmazotti jogv iszony megszüntetésének vagy létesítésének ez ne legyen a feltétele, hiszen nagyon sok esetben csak a végén derül ki, hogy az eljárás megalapozott volte vagy nem, születike
