Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY (Fidesz):
1195 (0.10) Unió. A 12. pont Erdély és Magyarország egyesítését követelte utoljára. Hol vagyunk ettől? Hol vagyunk az európai autonómiaminták megvalósulásától? Hogyan is vélekedett a fideszes szócsőként funkcionáló hetilap főszerkesztője? Azt írta: „Az erdélyi autonómia kérdésében alkalmazandó vétó sorsdöntő lesz a magyarság túlélési esélyeit illetően. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a vétóhoz való viszony fehéren feketén megmutatja majd, hogy ki az, aki nemcsak üres közhelyekben, de te ttekben is hűséges a nemzetéhez és a hazájához, és ki az, aki beszéljen bármilyen tudálékosan vagy mézesmázosan, tulajdonképpen csak egy ócska nemzetáruló.” Tehát kimondatott a sommás ítélet. Nincs mentség, nincs racionális magyarázat arra, hogy 2005ben m iért kellett mégis szolgai alázattal narancsnak és szegfűnek megszavazni Románia feltételek nélküli uniós csatlakozását. (Az elnök csenget.) Látható, hogy a 12 pont teljesüléséig még nagyon sok tennivaló van. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) E LNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Witzmann Mihály képviselő úr: „Erősödő turizmus a Balatonnál” címmel. Öné a szó, képviselő úr. WITZMANN MIHÁLY ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A turizmus mint a hazai gazdaság egyik motorja igen jól teljesít az elmúlt években. A Turisztikai Világszervezet adatai szerint Magyarország turisztikai teljesítménye jelentősen meghaladja a világátlagot. Ma Magyarországon mintegy félmillió munkahely függ kö zvetlenül a turizmustól, a szektor pedig mintegy 2100 milliárd forint értékben veszi ki részesedését a nemzetgazdaságból. Mindez azért is örömteli, mert nem is olyan régen, 2009ben még az ágazat mélyrepüléséről lehetett hallani. A tavalyi év adatait eleme zve kijelenthető, hogy a hazai turizmus a 2013as év eredményeit is képes volt túlteljesíteni, mi több, újabb rekordévet tudhat maga mögött az ágazat. Mindez a Balaton térségére is igaz, ahol a vendégszám 2014ben 2,7 százalékos növekedést mutatott az előz ő évvel összevetve. Történt mindez annak ellenére, hogy 2014ben az időjárási körülmények jóval kedvezőtlenebbül alakultak, mint 2013ban. Az ágazat mélypontjaként számon tartott 2009es esztendőben a magyar lakossá g alig egynegyede, azaz kevesebb mint 25 százaléka engedhette meg magának, hogy akárcsak egy- vagy kétéjszakás utazást tegyen. Az utazásokhoz kapcsolódó fogyasztás 237 milliárd forint körül volt, ami 19 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, 2008as a dattól. Az ágazat 20102011ben lassan kezdett éledezni. 2011ben a lakosság már 269 milliárd forintot költött belföldi turizmusra. 2012 további javulást eredményezett, de az igazi áttörést a 2013as év hozta meg. Akkor országos viszonylatban összesen 8,9 millió külföldi és belföldi vendég 5,3 százalékkal több éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2012ben. Ennél is jobb volt a helyzet a Balatonnál, ahol az országos átlagot meghaladó növekedést regisztráltak, itt ugyanis mintegy 9,1 száza lékkal emelkedett a vendégéjszakák száma. Ez a tendencia a választókörzetemhez tartozó parti településeken - Balatonvilágos, Siófok, Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonszárszó vagy éppen Balatonszemes - idegenforgalmi adóbevételeinek emelkedéséből is jól látszik. 2014ben csaknem 40 ezerrel többen választották úti célként a Balatont, mint egy évvel korábban. Tavaly 1,4 millió vendég 4,8 millió vendégéjszakát töltött el a Balaton kereskedelmi szálláshelyein, ahol 38 ezerrel több utazót láttak vendégül, a vendégéjszakák száma pedig 88 ezerrel nőtt. Az élénkülő belföldi keresletet nagymértékben segítették az olyan kormányzati intézkedések, mint az Erzsébetprogram elindítása vagy éppen a SZÉPkártya bevezetése.
