Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
118 (20.40) Önök nemcsak azt kívánják megmondani, hogy vasárnap az emberek mit csináljanak, hanem az állampolgárokat egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzák az állammal szemben. Itt most éppen a köztisztviselői, közalkalm azotti kör szenvedi ennek a hátrányát. Még egy jó pár olyan szabályt beépítenek a magyar jogrendszerbe, ahol ezek az emberek kiszolgáltatottabbá válnak majd a mindenkori hatalommal szemben. Ne értse félre senki, én nem szeretném visszahallani azt a demagóg iát, hogy én pártolom ezeknek az embereknek a bűnelkövetését, szó nincs erről. Arról van szó, hogy önök pótcselekvésként egy bizonyos társadalmi jelenségre egy igen rossz választ adnak, és megint a kisembereken verik el a port. Erről van szó, erről szól ez a javaslat. Az egyébként már csak részletkérdés, hogy önök megint úgy nyújtották be ezt a javaslatot, hogy azon kívül, hogy nem szerepel az önök 2015. tavaszi törvényalkotási programjában - pedig annyira régen még nem írhatták ezt meg, hiszen most az első ülésnapon veszünk részt ebben az ülésszakban , ezen kívül semmi jele nincs annak, de államtitkár úr sem tett említést arról, hogy bármiféle társadalmi egyeztetésre bocsátották volna ezt a javaslatot - ha igen, akkor kérem, hogy a vitában ezt mondja el , és annak se látom jelét, hogy a NAIH elnökével a tervezetet egyeztették volna, pedig számos adatvédelmi vonatkozása van ennek a javaslatnak, de hát, szokták mondani, hogy ez már csak hab a tortán. Aztán, ha a minőségét nézzük és nem csak a célját ennek a javaslatnak, tisztelt képviselőtársaim, elég nehéz megmagyarázni azt, hogy ha az ügyészségnek egyébként kötelező bejelentési kötelezettsége van, illetve a nyomozó hatóságnak bejelentési kötelezettsége van, ha egy köztisztviselővel vagy közalkalmazottal sze mben már a kiterjesztett bűncselekményi kör miatt folytat büntetőeljárást, akkor miért követeljük meg ugyanezt az illetőtől, az érintettől? Persze Vida Ildikó jó lett volna, ha bejelenti, csak vele szemben nem folytattak eljárást, sajnos. Másrészt miért ke ll még pluszban a munkáltatónak is lépéseket tenni azért, hogy ezeket az információkat önállóan, a két bejelentéstől függetlenül leellenőrizze? Ennek én túl sok értelmét nem látom. Ez megint annak a látszatának a keltése, hogy önök akarnak valamit csinálni , csak aztán semmi nem lesz belőle, mert ennek a javaslatnak a hatékonysága a nullával lesz egyenlő. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy másik javaslat kapcsán elmondtam, ennél is elmondom, hogy a korrupció elleni fellépés elsősorban nem a jogszabályi környezet kérdése, hanem a kormányzati akarat kérdése. Ha a kormány, a mindenkori kormány nemhogy nem kíván föllépni a korrupcióval szemben, hanem kifejezetten erre alapítja a működését, akkor ott lehet bármilyen törvényi tilalom, ami a korrupciót meg kívánja akadá lyozni, akkor is korrupt lesz a rendszer. Ez elsősorban kormányzati akarat kérdése tehát, és lehet bizonyos eredményeket elérni jogalkotási úton is, de azt gondolom, hogy áttörést semmiképpen. Magyarán szólva először akarni kéne nemhogy föllépni a korrupci óval szemben, hanem nem a korrupcióra alapuló kormányzati működést folytatni, és utána lenne érdemes korrupcióellenes jogszabályokat előterjeszteni a magyar Országgyűlés elé. Ami más rendelkezését érinti még a jogszabálynak, tisztelt képviselőtársaim, elég furcsa a büntetőeljárásról szóló törvények módosításánál az, mely szerint a bizonyítás a büntetőeljárásban kiterjedhet a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére szolgáló intézkedés szükségességének elbírálásában is jelentőséggel bíró tényekre is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én örülnék annak, hogyha államtitkár úr vagy akár valaki a Fideszből megvilágítaná, hogy ezt hogy kell érteni, ugyanis, ha a normavilágosság szempontjait nézzük, akkor elég nehezen értelmezhető, ugyanis a bűnözés egy szakkif ejezés a kriminológiában, de nem a büntetőeljárásban és nem is a büntető anyagi jogban. Ott bűnelkövetés van, és értelemszerűen a még el nem követett bűncselekmények vonatkozásában meglehetősen nehéz értelmezni azt, hogy hogyan lehetne bizonyítási eljárást folytatni. Arra folytatunk bizonyítási eljárást, ami még nincsen, ami lehet, hogy egyszer lesz? Abszurdum, tisztelt képviselőtársaim! Hogy kell érteni ezt, államtitkár úr? Mert én, megmondom őszintén, nem tudom értelmezni. Vagy mi az, hogy „más eljárás ke zdeményezésére szolgáló intézkedés szükségességének”? Magyarán szólva, hogyha valaki egy büntetőeljárásban úgy
