Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Földi László (KDNP) - a belügyminiszterhez - „Milyen intézkedések történtek az elmúlt időszakban az árvízi kockázatok csökkentése érdekében?” címmel - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP):
1099 érkező víztömegek nem növekednek, az azok levonulása következtében kialakuló tetőző vízállások rendre emelkednek. Például Budapestnél tíz éven belül három alkalommal döntött rekordot a Duna vízállása, holott alapvetően a folyó vízhozama nem változott. Az árvíz nemcsak hazánkban, hanem Európaszerte komoly problémát jelent. A kétezres évek nagy európai árvizei rámutattak arra, hogy az árvízvédelmet európai szinten kell kezelni , az nem lehet egyegy tagállam belügye, tekintve, hogy a szükséges beavatkozások hatása átível az államhatárokon. Ezért született meg az Európai Parlament és Tanács 2007/60. irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Magyarország számára k ülönösen fontos irányelvről van szó, tekintve, hogy az árvízi veszélyeztetettség arányaiban a legnagyobb, és ezért a védelmi kiadások nagysága miatt versenyhátrányt szenvedett a többi tagállammal szemben. Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen intézkedések történ tek az elmúlt időszakban az árvízi kockázatok csökkentése érdekében? Hol tart a kormány az árvízi kockázatkezelés programjának kidolgozásában? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Most megadom a szót Pogácsás Tibor államti tkár úrnak. POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ország területén található víz mintegy 5 százaléka keletkezik Magyarországon, a többi mintegy 95 százalék külföldi vízgy űjtő területekről származik. Mind ez a hatás, mind pedig az időjárás szélsőséges megnyilvánulásai vezetnek ahhoz, hogy minden eddiginél nagyobb árvizek vonultak le az elmúlt években Magyarországon. Az árvízvédelmi fejlesztések célja az, hogy ezek az árvize k folyamatosan kordában tarthatók legyenek, és az emberi, illetve az anyagi javakat megvédhessük. Két irányban történtek meg a lépések, egyfelől a jogszabályok változtatása, műszaki előkészítés, amelynek során egyrészről a mértékadó árvízszint meghatározás ának egy új rendszerét dolgozta ki a szakma. Eddig a mindenkori legmagasabb árvizek számítása a vízmagasságok statisztikai átlagából került levezetésre, most pedig a vízmennyiségből kerül mindez levezetésre. Ez sokkal inkább figyelemmel követi az aktuális vízgyűjtők, illetve a mederállapotok viszonyait. A lefolyási viszonyok javítása érdekében a medrek felülvizsgálata és ezeknek a karbantartására szükséges tervek elkészültek, sajnos az elvadult mezőgazdasági területek, az erdők aljnövényzetei, az építmények a biztonságos árvízi levezetést most akadályozzák. Intézkedés történt a mentesített árterületek lokalizációs terveinek a korszerűsítésére, és folyik a Vásárhelyiterv, továbbfejlesztési program megvalósítása is, amelynek kapcsán több árvízi víztározó épül t meg, illetve épül meg. Az elkövetkezendő időszakban mintegy 721 millió köbméter víztározókapacitás alakul ki a Tisza völgyében. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Most megadom a szót Földi László képviselő úrnak. FÖLDI LÁSZLÓ ( KDNP ): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Vásárhelyiterv megvalósítása nagyon komoly lépést jelent különösképpen a Tisza mentén, a Tisza területén, a Tisza vízgyűjtő területén, hiszen mind az északmagyarországi folyók, mind pedig a délről jövő folyók jó része a Tiszába ömlik, és bizony az ott élő emberek veszélyeztetettsége elég magas. Nagyon bízom abban, hogy ha a Vásárhelyiterv valóban teljes egészében kiépül, megvalósul, akkor az itt élők, nemcsak az itt élő emberek, hanem a javaik is biztonságban le sznek, és nem kell rettegniük tavasszal komolyabb árvizektől. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
