Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Szabó Sándor (MSZP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Béremelés helyett bércsökkentés a közszférában” címmel - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
1082 Államtitkár úr, önök ezeknek a régióknak a felzárkóztatásáért körülbelül úgy küzdenek, mint a korrupció megállításáért, ugyanúgy, mint ahogy én az elhízás ellen: minden január 1jén megfogadom, utána meg megyek a cuk rászdába. Köszönöm szépen. (Derültség az MSZP és az LMP soraiból. - Taps az LMP soraiból.) ELNÖK : Úgy értelmeztem, képviselő úr nem fogadta el a választ. (Kunhalmi Ágnes: Megy a cukrászdába!) Kérdezem az Országgyűlé st, hogy elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 102 igen, 30 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Szabó Sándor (MSZP) - a Miniszter elnökséget vezető miniszterhez - „Béremelés helyett bércsökkentés a közszférában” címmel Tisztelt Országgyűlés! Szabó Sándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Béremelés helyett bércsökkentés a közs zférában” címmel. Szabó Sándor képviselő urat illeti a szó. SZABÓ SÁNDOR ( MSZP ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hét évben a közszolgálati keresetek reálértéke drasztikusan csökkent. Ennek fő oka, hogy hét éve a bértarifák változat lanok a közszférában. Jutalmazásra nincs forrás, és a béren kívüli juttatások is folyamatosan csökkennek. A közszolgálati munkavállalók mintegy 60 százaléka 2010 óta változatlan összegű nominális keresettel rendelkezik. Az érdekükben fellépő szakszervezeti tömörülés többször tárgyalt önnel, az ön államtitkárságával a bérkérdés kapcsán, a munka törvénykönyve, illetve az egyes jogállási törvények eltorzítása miatt, valamint a korengedményes nyugdíj megszüntetése miatt, sajnos sokszor eredménytelenül. Közel 40 0 ezer közszolgálati munkavállaló kollektív és egyéni jogai egyre súlyosabban sérülnek napi szinten, lassan 1012 órát kell dolgozniuk. És hát elutasították a minimális bérfelzárkóztatás lehetőségét is, amely 2015ben 5 százalékot, de minimum 10 ezer forin tot jelentett volna a közszolgáknak - szólt a szakszervezeti javaslat. Két éve a járások létrehozása kapcsán közel 12 ezer közigazgatási munkavállalót érintett az átalakítás. Az azonos munkát végző kormánytisztviselők között így ennek következtében jelentő s bérkülönbség jött létre azok javára, akik magukkal hozták a korábbi önkormányzati munkáltatójuk általi magasabb illetményeket. Most itt a kormányhivatali integráció, amellett, hogy szakmaiatlan, tovább rontja a közszolgálatban foglalkoztatottak megélheté si esélyeit. A törvény indoklása cinikus és álságos. Idézem: „Indokolatlan a korábbi jogviszonyok szerinti illetmények további fenntartása, mégpedig azért, mert a törvényi szabályok inkoherenciája bérfeszültséget okoz.” A szakszervezet határozott álláspont ja és a mi álláspontunk is az, hogy egyedüli megoldás a keresetek növelése lehet, nem pedig a magasabb bérek lejjebb vitele. Mondjuk ezt azért, mert az egy főre eső jövedelem gyakran a megélhetéshez szükséges létminimum szintje alatt van már a közszolgákná l. De úgy tűnik, nemcsak a szakszervezetek és mi tiltakozunk ez ellen, hanem a köztársasági elnök is, aki visszaküldte az egyes jogállási törvényeket a parlamentnek. Idézem: „Jelen törvény a közszolgálatban, hivatásos szolgálatban dolgozók jogviszonyának l ényeges kérdéseit módosítja, esetenként a korábbi szabályozáshoz képest hátrányosabban.” De mást is mond a köztársasági elnök: a törvény
