Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Megemlékezés a magyar zászló és címer napjáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
1049 magánszemélyt érint, és ezenfelül a gazdálkodókat, a betéti társaságokat, a kft.ket, a gazdasági társaságokat. ( Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Összesen mintegy 103,3 milliárd forint kártalanítás kerül kifizetésre, amely forrás már a Betétbiztosítási Alap rendelkezésére áll, mi több, ezt már a kifizető bankok részére, ill etve a posta részére át is adta. Itt az érintettek mintegy 90 százaléka részesül kártalanításban, tehát a 103,3 milliárd fölött 12,9 milliárd forint van olyan, ami a 100 ezer eurót meghaladta, és ezt a Betétbiztosítási Alap nem fogja tudni az érintett rész ére kifizetni. Megkezdte a munkáját a Betétvédelmi Alap is, felmérte a helyzetet, és nemsokára meghatározza azt a határnapot, amelytől lehet majd jelentkezni. Ez a brókercéget érinti, és nem a bankokat. Itt felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy itt nem a utomatikus a kártalanítás, hanem mindenkinek jelentkezni kell majd a Betétvédelmi Alapnál meghatározott naptól számított 90 napon belül, és azt követően kezdődhet meg a kártalanítás. Tehát a kártalanítás csak ezután fog tudni megkezdődni, ha az érintett sz emély jelentkezni fog a kártalanításra. A Belügyminisztériumban megkezdődött az önkormányzatok kárainak, bennragadt forrásainak, pénzeinek a felmérése. Ez a munka lényegében a vége felé tart. Most már az önkormányzatok a felszámolótól megkapták, hogy menny i pénzük ragadt benn, ezt tudták egyeztetni, és ezt követően a Belügyminisztérium adatszolgáltatása alapján ezt jelezni. Ez alapján készül egy összesítés, és a kormány ezt követően fog tudni dönteni arról, hogy az önkormányzatokat milyen támogatásban, tová bbi segítségben fogja részesíteni. Elkezdtük fölmérni az állami érintettséget is. Itt közvetlen érintettséget nem találtunk, viszont közvetett érintettség nagyon sok helyen van. Példaként mondom, hogy európai uniós források ragadtak bent civil szervezetekn él, alapítványoknál vagy gazdasági társaságoknál, komoly összegek, amelyeket az államtól már megkaptak, de felhasználni nem tudták. Úgy gondolom, hogy erre is egy külön felmérést, egy külön kört kell majd tennünk és a döntéseket meghozni. Szeretnék arra is reagálni, amit frakcióvezető úr mondott, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében valóban jogszabálymódosítás készül két vonalon, egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium által, és a Magyar Nemzeti Banknak is van egy elképze lése. Nyilván ezeket az elképzeléseket egyeztetni fogjuk, majd április hónapban a kormány elé kerül, a kormány pedig az Országgyűlés elé fogja terjeszteni. A törvényjavaslatoknak egyértelműen az a célja, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelmet erősítsük, szigorí tsuk az ellenőrzést. Az ellenőrzést öt év helyett háromévenként szeretnénk meghatározni, amikor a felügyeletnek átfogó vizsgálatot kell végeznie a pénzügyi vállalkozásokban. Ugyanez a helyzet a bírságokra vonatkozóan. Szigorítani szeretnénk a bírságokat, é s a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is hatékonyabbá, gyorsabbá tenni. Szeretnénk változtatni a Befektetővédelmi Alapra, tehát a BEVAra vonatkozó szabályokon is, ez sokkal kedvezőbb lenne az ügyfelek számára, illetve a BEVA működését is szeretnénk ha tékonyabbá és gyorsabbá tenni. (14.00) Soksok európai uniós jogszabály átvezetése is meg fog történni ezekben a törvényjavaslatokban, aminek - még egyszer hangsúlyozom - egyetlen és legfontosabb célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, az, hogy Magyar országon ilyen botrány, amelyről jelenleg keveset tudunk egyébként, még egyszer ne történhessen meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Tájékoztatom önöket, h ogy a napirend előtti felszólalások végére értünk.
