Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 9. hétfő (54. szám) - Dr. Szél Bernadett és Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mekkora összeget tesznek ki a kifizetetlen munkaórák az egészségügyben?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1008 Az eset jól mutatja az egészségügyben uralkodó állapotokat. A koraszülöttekkel dolgozó ápolók havi 200 órás beosztásban dolgoznak, napi 12 órákat, nettó 143 ezer forintért. A 200 ledolgozott munkaóra egy részét ki sem fizetik nekik, hanem csúsztatják, pénz helyett szabadnapot adnak, amikor nincs annyi munka. De a szabadnap sem igazi pihenő, ekkor ugyanis telefonos ügyeletben kell lenniük, és szükség esetén egy órán belül rendelkezésre kell állniuk. A hihetetlen alacsony bérért óriási felelősséget vállalnak, 12 órás munkaidőben, állandó feszültségben és kimerültségben kell ellátniuk 1012 újszülöttet az engedélyezett 6 helyett. (14.20) Óriási a hiány a szakképzett ápolókból, aki csak teheti, külföldre megy. Az ápolói munka megbecsültsége nem csak anyagi érdemekben alacsony, az ápolók által fizetés nélkül végzett munka létét sem ismerik el, ahogy ezt a riport is mutatta. A kormány évek óta tétle nül nézi az egészségügy szétesését, a szakképzett dolgozók kivándorlását, ami emberi katasztrófával fenyegető helyzet. A kérdésem az államtitkár úrhoz: tisztában vane azzal a kormány, hogy mennyi pénzzel tartozik az egészségügy a dolgozóknak? Mekkora össz eget tesz ki országosan az a bértömeg, amit a kifizetetlen túlórákra kellene fordítani? Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a dolgozók megkapják a jogos juttatásaikat? Várom államtitkár úr válaszát. (Dr. Szél Bernadett és Sallai R. Benedek tapso l.) ELNÖK : Köszönöm, Ikotity képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház ! Az egészségügy alulfinanszírozása, többletfinanszírozása Magyarországon is nemcsak az elmúlt négy évben, hanem az elmúlt évtizedekben mindig téma, és külföldön is mindenhol, ha bármilyen parlamentbe ön belehallgatna, ezt a kérdést mindig felvetnék. Magya rországon ez különösen igaz, hiszen ezek az ápolók, akiket ön is mondott - de beszélhetnénk orvosokról, másokról is - valóban emberfeletti munkát végeznek, és valóban ehhez képest nagyon lemaradva kapják meg azt a bért, amihez jutnak. Hogyha megnézzük a KS Hadatokat, abból is láthatjuk, hogy igenis, itt nagyon nagy szükség van bérfejlesztésre. Az előző négy évben is igyekeztünk, amit lehet, megtenni, éppen ezért ennek a 95 ezer dolgozónak 76 milliárd forintos többletjuttatást juttatunk - ez 27 százalékos át lagbéremelést jelent , de ez nem azt jelenti, hogy bármit befejeztünk volna ezzel, hanem csak elkezdtük. Ugyanúgy ez a 10 milliárd forint, amit az ápolók képzésére fordítottunk EUs forrásból, ez szintén valaminek az elkezdése, de nem a befejezése. Új for rásokra volt szükség az egészségügyben, hiszen más országokban is óriási pénzeket fordítanak az egészségügyre, de semennyi sem elég sok más helyen is. Ezért vezettük be a népegészségügyi termékadót vagy más nevén chipsadót, hogy egy új forrás kerüljön be, amelyik egyszerre igyekszik azokról a termékekről leszoktatni az embereket a magasabb árral, amik egészségkárosítóak, és mindemellett pedig megadni a pluszforrás lehetőségét az egészségügyben, amit mind egészségügyi bérfejlesztésre fordítunk. Emellett ön i s tudja, hogy több száz helyen, több százmilliárd forintból folyik most is egészségügyi fejlesztés országszerte, vagy például mentőautók újbóli beszerzése, ami azért némi késedelmet szenvedett az elmúlt évtizedben, hiszen a szocialisták az utolsó két évükb en nem szereztek be mentőautókat. Nagyon sok területen van tehát ilyen feladatunk. Elmondtuk, hogy a várólisták csökkentésére fordított összegekből például kifizethetik ezeket a túlóradíjakat, megadhatják azokat a szállítói tartozásokat, amikkel tartoznak.
