Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 23. kedd (44. szám) - Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mikor részesülhet minden diák minőségi nyelvoktatásban?” címmel - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
235 IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): (A mikrofonja nin cs megfelelően feltűzve.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány döntése értelmében 2020tól általános szabályként - egyes képzések kivételével - alap- és osztatlan szakokon kötelező lesz az emelt szintű érettségi és legalább e gy középfokú nyelvvizsga, ha valaki egyetemre, főiskolára szeretne menni. (A mikrofont följebb tűzi.) A felvételi követelmények szigorításával megelőzték a felsőoktatási stratégia elfogadását is. (Hordozható mikrofont kívánnak az asztala elé helyezni.) ELN ÖK : Működik a mikrofon, köszönjük szépen. Parancsoljon, beszámítom az időt! IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): (A mikrofonja torzít.) Akkor folytatom. Tehát a felvételi követelmények szigorításával megelőzték a felsőoktatási stratégia elfogadásá t is, holott eddig arról beszéltek, hogy végre fontosnak tartják a felsőoktatás szereplőivel való együttműködést, és nem hoznak a koncepció elfogadása előtt döntéseket. De ez csak az egyik baj. A Lehet Más a Politika nem ért egyet a felvételi nyelvvizsgáho z kötésével a jelenlegi helyzetben. Nem tartjuk alapvetően elvetendőnek ezt az ötletet, csakhogy a mostani állapotban óriási különbségek vannak az iskolák között az oktatás minőségét tekintve, és ez különösen igaz a nyelvtanításra. Vannak intézmények, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvoktatásra, és a diákok könnyedén megszerzik már jóval az érettségi előtt a nyelvvizsgát. Máshol viszont drága különórákra járatják a szülők a gyerekeiket, hogy pótolják az állami iskolák hiányosságait. De ezt a kevésbé tehe tős családok nem engedhetik meg maguknak. Az iskolai tanórák pedig nem készítenek fel a nyelvvizsgára. Éppen ezért a felvételi nyelvvizsgához kötésével diákok újabb tízezrei elől zárhatja el a felsőoktatás kapuit. A nyelvoktatás reformja hosszú évek óta ké sik; ezzel egyik kormány sem akar foglalkozni. Tisztelt Államtitkár Úr! Miért kötik a nyelvoktatás reformja nélkül nyelvvizsgához a felvételit? Mikor részesülhet minden diák minőségi nyelvoktatásban, függetlenül attól, hogy milyen iskolába jár? Köszönöm. ( Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. T isztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt mondta a képviselő úr, hogy ezt nem elvetendő dolognak tartja, csak úgy gondolják, hogy ez most még idejekorán van. Van egy jó hírem; valószínűleg ön is ismeri, csak elfelejtette említeni: ezt nem mostantól vezetjük be, hanem 2020tól, tehát azok esetében, akik most, 2014ben kezdik el a hatéves gimnáziumi tanulmányaikat, pont 2020ra fognak érettségizni, és akkor lesz számukra ez a feltétel kötelező. Úgy gondoltuk, hogy ha minőségi felsőoktatást sz eretnénk, akkor akár emelt szintű érettségivel ennek az alapját megteremthetjük, akár egy idegen nyelv legalább középszintű ismeretével ezeket a feltételeket megfelelően komolyan tudjuk biztosítani ahhoz, hogy magának a felsőoktatásnak a színvonala is minő ségi legyen. Úgyhogy hat év alatt, úgy hiszem, mindenkinek éppen elég felkészülési ideje van még nyelvtanulásra is, emelt szintű érettségire is, hogy utána ezt le tudja tenni. Mindenki fel tud készülni, látja pontosan a feltételeket, hogy minek kell megfel elni, és négyhat év alatt a középfokú tanulmányait majd így végezheti kiki maga. Ön is tudja, hogy most is nagyon sok diák tanul idegen nyelvet. Elsősorban az angolt választják, másodsorban a németet; az angolt kiemelkedően sokan, a diákok közel 60 százal éka angolul tanul,
