Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 23. kedd (44. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Év végével a korkedvezményes nyugdíj is végleg eltűnik?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
203 mindez bekövetkezik. De az sem számít önöknek, ha az utca mondja ezt, és nem a Parlament falai között beszélünk erről. Nem számít, ha az autóbuszvezetők aláírást gyűjtenek, ha a szakszervezetek, érdekképviseletek demonstrálnak, ha a mozdo nyvezetők Orbánnak írnak levelet, semmi nem számít. Önök eldöntötték, nem lesz korkedvezmény, büntetik az embereket. Büntetik mindenféleképpen, e tekintetben is és egyéb más utakon is. Azt gondolom, nagyon rossz utat járnak. Alapvetően kérdezni szeretnék, de már azt sem nagyon. De azért felteszem kérdéseimet. Akkor azt szeretném kérdezni, hogy miért teszik mindezt. Miért teszik mindezt, amikor a munkaadók megfizetik azt a 13 százalékos pluszjárulékot egy összegben, előre? Miért? Miért?! Az államháztartásnak sem érdeke. De nem az államháztartás érdekel engem, hanem azoknak az embereknek a tízezrei, százezrei, akiket így a falhoz szorítanak. Miért teszik? Mi ennek az értelme? Hogy fognak önök szembenézni ezekkel az emberekkel és családjaikkal, ha majd balesete k sokaságát szenvedik el ezek az emberek abból fakadóan, hogy önök ezt hívták életre. Elnök úr! (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A választ Tállai András államtitkár úrtól hallhatjuk. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági mi nisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a korkedvezményes rendszer 2012. január 1je óta nem a nyugdíjrendszer része, tekintettel arra, hogy fő szabályként csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehe t öregségi nyugdíjat megállapítani. A korhatár előtti nyugdíjak, így a korkedvezményes nyugdíjak is 2012től korhatár előtti ellátássá alakultak át. A jelenlegi korkedvezményes ellátásra jogosító munkaköröket több évtizede határozták meg, ezek megítélése t udományosan megalapozatlan, és nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok sem, amelyek a működtetett rendszer eredményességét bizonyítanák, így az egészség megőrzése, az életkor meghosszabbodása, az életminőség fenntarthatósága. Elég csak arra utalni, hogy a munkakörülmények jelentősen megváltoztak, szakmák megszűntek, új szakmák jelentek meg a gyakorlatban. A korkedvezményes ellátás rendszere nem szolgálja a prevenciót, nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkorok meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal utólag történő megváltása. Miután a rendszer, ahogy említettem, nem tudományos alapon nyugszik, olyan mértékben szubjektív, hogy esetenként igazságtalan is lehet. A munkavégzéshez kapcsolódóan esetlegesen elszenvedett egészségkárosodás mértéke különböző, amit a jelenlegi rendszer nem tükröz. Nem véletlen, hogy nyolc évvel ezelőtt az előző kormány által meghozott döntések, amel yek többek között hatályon kívül helyezték a munkaköri listát, és a rendszer terheit a munkáltatókra rakták, az érdekképviseletek és a foglalkoztatáspolitika hadszínterévé tették a korkedvezményt. Ami bizonyos azonban, hogy a korkedvezmény fogalma és gyako rlata ellentétes a foglalkoztatásegészségügy, a munkavédelem és a munkavédelmi törvény szellemével. A munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény a munkáltatót kötelezi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek bi ztosítására. Ennek érdekében minden munkáltatónak munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység keretében rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles teljeskörűen értékelni a munkavállalók egészségét, biztonságát veszélyeztető koc kázatokat. Mindezek figyelembevételével a korkedvezményes rendszert jelenlegi formájában fenntartani szakmailag, etikailag és gazdaságossági szempontból sem indokolt.
