Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 16. kedd (41. szám) - Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésének megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
18 Példaként hozza fel ez a beszéd a csehországi példát, amikor húsz társadalmi szervezet munkáját fogták össze az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának és nagykövetségének segítségével, hogy gyakoroljan ak nyomást az ottani kormányra. Én azt gondolom, ez összességében megengedhetetlen, és nem jó az, ha ilyen irányba mennek a dolgok, és azt gondolom, ez valamilyen tévedés lehet. Nem hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok politikája ebbe az irányba megy el. Így kérdezem én és kérdezzük mi, vajon szükségese az, hogy a magyar kormány, illetve a magyar állam fellépjen a saját szuverenitásának megvédése érdekében mind az Európai Unióban, és szükségese az, hogy az Európai Unió maga fellépjen a saját tagállam ai szuverenitásának megsértése érdekében, illetve azért, hogy a megsértését megelőzzük, mert ha ennek veszélye fennáll, az igen komoly probléma, hiszen ezek az állítások nem vagy nemcsak Magyarországot érintik, hanem több európai uniós tagállamot is. Ezért szeretnénk ezt a kérdést feltenni, mert azt gondolom, ennek igen komoly súlya van, és szükséges, hogy ebben a kérdésben mielőbb választ kapjunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Tuzson Bence képviselő úr. A kormány nevében Szijjártó Péter miniszter úr fog válaszolni. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A válaszom elején szeretnék néhány tényt leszögezni. Ezeket a tényeket már nagyon sokszor elmondtuk, de tekintettel ennek a kérdésnek az érzelmekkel való átitatottságára, én azt gondolom, nem lehet elégszer megismételni ezeket a tényeket. (9.50) Először is, az Egyesült Államok Magyarország egyik legfőbb szövetségese, ezért az Egyesült Államokho z fűződő kétoldalú kapcsolatunkban Magyarországnak az az elemi érdeke, hogy az együttműködés zökkenőmentes legyen. Azt is el tudom mondani képviselőtársamnak, hogy a magyaramerikai kétoldalú kapcsolatokat alapvetően három területre oszthatjuk, és ezen hár om terület közül (Zaj. - Az elnök csenget.) két területen kifogástalan az együttműködésünk. Így van ez a gazdasági, befektetési és kereskedelmi együttműködés területén. Az amerikai vállalatok magyarországi beruházásainak összértéke meghaladta a 9 milliárd dollárt; az amerikai cégek több mint 80 ezer magyar embernek adnak munkát; az idei esztendő első kilenc hónapjában az Egyesült Államokba irányuló magyar export 30 százalékkal növekedett; és immár kilenc amerikai vállalatot mondhatunk Magyarország, illetve a magyar kormány stratégiai partnerének. A védelmi együttműködés tekintetében Magyarország erőfeszítéseit és hozzájárulását a nemzetközi erőfeszítésekhez egyértelmű elismerés övezi, akár az afganisztáni, akár az Iszlám Állam elleni szerepvállalásunk tekint etében, akár a NATO berkein belül a készenléti akciótervhez való hozzájárulásunk vagy a balti légtérvédelem esetében. Abban igaza van a képviselő úrnak, hogy az együttműködés harmadik területén, a politikai együttműködés területén több nyitott kérdéssel is szembesülünk. Azonban szeretném azt is leszögezni, hogy ezeknek a nyitott kérdéseknek a lezárása Magyarország nagyon fontos érdeke. Azonban annak érdekében, hogy ezeket a nyitott kérdéseket le tudjuk zárni, nyugalomra és higgadtságra van szükség, mert csa k a nyugalom és a higgadtság tudja garantálni az alapvető feltételeket az érdemi és konstruktív párbeszédhez. Persze ahhoz, hogy lezárjuk ezeket a nyitott kérdéseket, nem elég, hogy mi akarjuk, ezen nyitott kérdéseket nemcsak nekünk, hanem az Egyesült Álla moknak is akarnia kell lezárni, és abban az esetben tudunk majd eredményesek lenni. És persze a nyugodt körülmények és a nyugodt párbeszéd feltételeinek megteremtésében nem segítenek az olyan nyilatkozatok, amelyek magyar
