Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 16. kedd (41. szám) - Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésének megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
15 De miről is van szó? Mindössze öt évről. Olyan öt évről, amelynek a többletnyugdíjköltségeit ráadásul a munkaadó fizeti ki. Hiszen két lehetőség van: van a korkedvezményes nyugd íj, ahol a munkáltatók 13 százalék többletjárulékot fizetnek be azért, hogy öt évvel hamarabb elmehessenek nyugdíjba ezek a dolgozók; és van a korkedvezményes nyugdíjaztatás, amikor a munkaadó egy összegben kifizeti azt az összeget, amit ki kell fizetni az ért, hogy hamarabb elmehessen nyugdíjba az a dolgozó, aki méltán megérdemli, mert olyan munkahelyen dolgozott, ahol saját magát sokszor tényleg embertelen körülmények között dolgoztatta. A Jobbik kezdettől fogva hangoztatta, hogy embertelennek tartjuk ezt az eljárást. Embertelennek tartjuk, hogy egy bankárnak és egy vájárnak ugyanúgy 65 évesen lehet elmenni nyugdíjba. Embertelennek tartjuk, hogy egy bankárnak vagy egy gumigyári munkásnak, mentősnek vagy járművezetőnek ugyanúgy 65 éves korban kelljen elmenni nyugdíjba. De nem csoda, hogy embertelennek tartjuk, hiszen Európában nincs arra példa, hogy úgy gondolná egy kormánypárt, hogy mindenki kötelezően csak 65 éves korában mehet nyugdíjba. Önök viszont valami rögeszmétől vezérelve úgy gondolják, hogy ez a he lyes. Mi viszont azt mondjuk, hogy a társadalom egészével együtt, a szakszervezetekkel és a munkavállalókkal közösen valóban át kell gondolni a nyugdíjrendszert. Át kell gondolni, mert számos sebből vérzik. Egy sokkal igazságosabb és jobban működő rendszer re van szükség. Véleményünk szerint ennek a rendszernek a korkedvezményes nyugdíjak mellett fontos elemének kell lennie annak, amit önök egyébként már bevezettek a nők esetében, mégpedig annak, hogy 40 év munkaviszony után a férfiaknak is legyen meg a lehe tőségük - nem kötelező jelleggel, de a lehetőségük legyen meg , hogy nyugdíjba vonulhassanak. Milyen előnyei lennének egy ilyen intézkedésnek, ha megfogadnák ezt a tanácsot vagy elgondolkodnának rajta? Először is kezdeném ott, hogy NyugatEurópában ez ter mészetes dolog, hiszen ott a korai nyugdíjaztatást az 1980as évektől bevezették, és épp azért, mert magas volt a munkanélküliség, és azon belül is a fiatalok között volt rendkívül magas a munkanélküliség. Magyarországon ma, egy szinte permanens válságban ugyanez a helyzet: a fiatalok között óriási a munkanélküliségi ráta, és ennek köszönhetően is mennek ki Magyarországról ma százezrével magyar állampolgárok, magyar fiatalok vagy éppen középkorúak. Ez a rendszer NyugatEurópában a nyolcvanas években működöt t, majd átalakították az ottani rendszereket a munkanélküliség csökkentésével kapcsolatban, és mára egy új módszert vezettek be, ez pedig egy olyan progresszív módszer, amelynek köszönhetően a nyugdíj előtt álló idősebb korosztályt fokozatosan vezetik ki a munkaerőpiacról. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy nem nyolc órában kell dolgozniuk, mondjuk, hatvanévesen, hanem már csak hat órában, aztán 63 évesen már csak négy órában, és úgy, hogy közben sok esetben beállítanak mellé egy tanoncot, aki elvégezte az ottani iskolákat, és az idősebb mestertől eltanulhatja a szakma minden csínjátbínját. Ezt maguk a munkaadók is támogatják. Sok esetben autógyáraknál preferálják ezt a rendszert, és még sorolhatnám azokat a területeket, amelyeken véleményem szerint itthon is meg kellene honosítani minél hamarabb. És természetesen előny lenne az, hogy fehérítené a gazdaságot, hiszen ha valaki hamarabb nyugdíjba akar vonulni, akkor elemi érdeke, hogy bejelentett munkahelyen dolgozzon, különben nincs meg számára a munkaviszon y. Kérem, fontolják meg ezt, és a mostani tüntetések kapcsán még inkább fontolják meg, hogy igazságose, elfogadhatóe az a rendszer, amit önök kialakítottak, hogy mondjuk, egy mentősnek 65 évesen a negyedik emeletről 150 kilós beteget kell lehordania. Kér dezem, hogy önök közül ki lenne képes erre a munkára. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Sneider Tamás alelnök úr. A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra.
