Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 16. kedd (41. szám) - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
115 beszélünk, v agy a családtámogatási rendszerről beszélünk. Éppen ezért homogén módon kezelni a teljes közigazgatást, függetlenül attól, hogy a szektoroknak milyen sajátosságaik vannak, egész egyszerűen irracionális. Egyetlenegy dolog látszik ebből a koncepcióból, hogy azt a vezérelvet képviselik, hogy csak a Fidesz, és ahogyan az önök pártjában már jó korán megoldották azt a szabályt, hogy mindenkinek az egzisztenciája Orbán Viktor kezébe van letéve, ez a szabály gyűrűzik végig az egész magyar államigazgatáson. Amikor a zt mondom, hogy nem lehet homogén módon kezelni a teljes közigazgatási szervezetrendszert abból a szempontból, hogy milyen területi felosztás és milyen integráció javallott vagy éppen ellenjavallott a hatékony működés érdekében, akkor szerintem érdemes azt szemügyre venni, hogy egyáltalán mi végre van a közigazgatási hatósági ellenőrzés, a közigazgatási szervezetrendszer. Volt itt egy miniszterelnök, ebben a teremben, aki négy évvel ezelőtt azzal foglalta el a miniszterelnöki széket, hogy véget ért az a vil ág, hogy a magánérdek előzi a közösségi érdeket. Azt gondolom, ebből a kijelentésből pontosan annyi igaz, amit ő egy évvel korábban elmondott, hogy ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek. Tudniillik négy éve egészen biztos, hogy a magáné rdek előzi a közösségi érdeket. Tudja, államtitkár úr, arról van szó, hogy amikor azt halljuk, hogy közigazgatás vagy közigazgatási ellenőrzés, nem bürokráciára kell gondolni. Nem az adóforintokra kell gondolni, amibe kerül a bürokrácia fenntartása, hanem elsősorban arra kell gondolni, hogy vannak közösségi érdekek, amit a közösségnek a magánérdekekkel szemben érvényesítenie kell. Ha Orbán Viktor valóban a közösségi érdekek pártján állna, nem verné szét például a környezet- és természetvédelmi szervezetrend szert. Lenne több pénz a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak vagy a népegészségügyi szolgálatnak. Ez az egész barmolás, amit itt művelnek, azt jelenti, hogy leépítik a közösségi korlátokat a mohó nagytőke elől. Ne legyen olyan környezet- és természetvédelmi szerve zetrendszer, ne legyen olyan fogyasztóvédelmi, népegészségügyi szervezetrendszer, ami a fideszes oligarchák vagy az önökkel lepaktált multinacionális befektetők korlátját jelentheti. Erről van szó. És még egyvalami: ebben a törvényjavaslatban van egy megle hetősen sunyi szabály a 9. §ban, ami egy laza mozdulattal átírja a természetvédelmi törvény 39. §át. Eddig az volt, hogy a ’96. évi LIII. törvény, a természetvédelmi törvény kötelező jelleggel előírta, hogy amennyiben egy beruházás, amit vagy a Közgép es zközöl, vagy a Market, vagy más haveri cég, védett természeti területre közvetlen kihatással van, akkor kötelező jelleggel a természetvédelmi szakhatóságnak közre kell működnie. Önök most módosítják ezt a szabályt, és egy tollvonással gyakorlatilag lenullá zzák a természetvédelmi hatósági szervezetrendszert. (16.10) Azt mondják, hogy a természetvédelmi hatóság kizárólag kormányrendeletben meghatározott esetekben működik közre. Na, most az a helyzet, hogy ez a szabály alaptörvényellenes, és azért alaptörvénye llenes, mert van egy 18/1994es alkotmánybírósági határozat, amely az akkori alkotmány alapján megtiltotta a természetvédelem egyszer már elért szintjének a csökkentését, ezt jó néhány ombudsmani határozat is utána megerősítette. Az a helyzet, hogy az álta lunk egyébként joggal és sokszor bírált Alaptörvény történetesen a jövő generációk érdekeit illetően még előrébb ment, mint a valaha volt alkotmány vonatkozó passzusa. Tehát a természetvédelmi szervezetrendszernek ez a lefokozása nyilvánvalóan és súlyosan sérti azt az Alaptörvényt, amit önök ráerőltettek egyébként Magyarországra. És nagyon nyilvánvaló a szándék, hiszen pont a természetvédelmi, vízügyi hatósági szervezetrendszer az, amelyiket nem lehet úgy felosztani, mint mondjuk, a szociális, az építési sz akigazgatási szervezetrendszert vagy a bányakapitányságokat. Nagyon helyesen, volt egy olyan hagyomány a magyar környezetvédelmi igazgatási jogban, ami a vízgyűjtő elvet próbálta követni, ami próbálta követni azt az elvet, hogy maga a Kárpátmedence egy sz erves ökológiai rendszer, amit ugyan határok szabdalnak, de nem lehet pusztán közigazgatási alapon, államigazgatási fejjel gondolkodva megmondani azt, hogy egy környezetvédelmi, egy természetvédelmi vagy egy vízügyi
