Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - Az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről és az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdet... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
988 évtizedben, hogy különböző gazdasági megfejtők lefizetnek, befolyásolnak, sustorognak mindenféle minisztériumi embereknek vagy képviselőknek, hogy egy kicsit jusson nekik is. (19.10) Önök fordítottak e zen az egész játékon, egy olyan rendszert alakítottak ki, ahol önök, a FideszKDNPpártszövetség, annak a csúcsvezetése egész egyszerűen kijelöli azt hatalmi szóval, teljesen törvényesen és jogszerűen - azt nem mondanám, hogy tisztességesen , hogy kik leh etnek például az állami pénzköltések legnagyobb nyertesei. Erre mondjuk azt, hogy ez a korrupció intézményesítése. A megelőző kormányzati ciklusokban azért lehetett korrupciós ügyekről beszélni, mert ők azt csinálták, hogy belenyúltak a közösbe, voltak kül önböző zűrös ügyek, amiket, azért valljuk be, önök természetesen nem nyomoztak ki, nem történt elszámoltatás 2010 után, de legalább megvoltak azok a jogi keretek, amiket ha valaki átlépett, akkor azt lehetett mondani, hogy átlépett, adott esetben bűncselek ményt vagy valamilyen törvénysértést elkövetett. Most nem ez a helyzet. Önök úgy alakítják a jogi kereteket, hogy a gazdasági érdekeik abban szépen, kényelmesen elférhessenek. Ezt azért vagyok kénytelen elmondani, államtitkár úr, mert az a környezet, amit önök kialakítottak az elmúlt négy évben, sajnálatos módon az összes ilyen, egyébként támogatandó és általunk is támogatott előterjesztés jelentőségét nagymértékben csökkenti. Tehát a helyzet úgy áll, hogy a 2010es, Magyarországot értékelő jelenté snek most végre megfelelnénk ezzel a múlt ciklusból átcsúszott nemzetközi szerződést kihirdető törvényjavaslattal. A kötelező hatály elismerésének hiánya eddig a jogszabályi környezeten múlt, a kiegészítő jegyzőkönyv ugyanis egyebek mellett a hazai és a kü lföldi választottbírák aktív és passzív vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A korábbi magyar szabályozás azonban nem tette lehetővé a hazai választottbírák vesztegetésének büntetését, mivel a választottbírák nem minősültek hivatalos személy nek. Ez a hiányosság azóta megszűnt, 2011. január 1jei hatállyal még a régi Btk. hivatalos személy fogalmába került beiktatásra a választottbíró, az új Btk. pedig ezt változatlanul fenntartotta. Ez a jelentés azt is javasolta Magyarországnak, hogy fontolj a meg az egyezmény 8. cikkére vonatkozó magyar fenntartás visszavonását. A fenntartás oka az volt, hogy a régi Btk. nem rendelte büntetni a külföldi magánszektorban elkövetett passzív vesztegetést. Ez a probléma azonban az új Btk.val szintén megszűnt, a f enntartás most visszavonásra került. Nagyon jó, hogy a választottbíró időközben hivatalos személy lett a magyar büntetőjogban, de azt gondolom, hogy ezen a ponton viszont jó lenne elidőzni azon, hogy a hivatalos személy fogalmát, különös tekintettel a korr upciós jellegű cselekményekre, miként kéne a büntetőjogban még tágítani. Tehát ha ránézünk arra, hogy a tipikus korrupciós cselekmények milyen körben terjedtek el Magyarországon, s nemcsak az elmúlt négy évben, hanem az elmúlt huszonöt évben, akkor azt lát juk, hogy az államigazgatás mellett fertőzött terület a köztulajdonban álló gazdasági társaságok köre is. Éppen ezért azt javasolnánk, hogy a hivatalos személy Btk.beli, rendkívül részletes, de tökéletesen következetlen definícióját abban a tekintetben is módosítsa a tárca, vagy tegyen előterjesztést a parlamentnek a büntető törvénykönyv módosítására, hogy a fel nem sorolt közigazgatási szervek, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tisztségviselői is hivatalos személyek le gyenek. Az LMPnek ebben következetes az álláspontja, hiszen mi azt gondoljuk, hogy az összes tisztességtelen jövedelemkiáramlás tekintetében az állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat ugyanolyan elbírálás kell hogy megillesse, mint a z állami szerveket, közigazgatási szerveket. Így járunk el akkor is, amikor azt követeljük, hogy az állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok semmiféle jogügyletet ne köthessenek például offshore hátterű cégekkel. Tehát azt mondjuk, hogy a hivatalos személyi minőséget ne csak a közhatalmi feladat, hanem a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása vagy költségvetési támogatás odaítélése is alapozza meg. Az elmúlt években is nagyon sok hivatali visszaéléses feljelentés lett elmaszat olva, például földrablási ügyekben amiatt, hogy adott esetben azok, akik részt
