Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - Az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről és az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdet... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
985 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Lelövöm a hozzászólásom elején a poént, hogy mi is természetesen támogatjuk a javaslatot. Nem is tehetnénk máshogy, hiszen egy régi kötelezettségének tesz eleget a Magyar Országgyűlés, amikor ezt a javaslatot törvénybe iktatja. Azért néhán y kiegészítő hozzáfűznivalónk is van, és sok tekintetben - bármennyire is furcsa , de Bárándy Gergely képviselőtársammal egyet kell értenem. És főleg abban a tekintetben, hogy miért kellett várni ennyit, amíg idehozzák ezt a törvényt az Országgyűlés elé. Nem tudom, hogy vane ennek - és államtitkár úr erre tude válaszolni itt a plenáris ülésen - valamiféle politikai, szakmai oka vagy valaki elaludt a minisztériumban, akinek az lett volna a dolga, hogy áttekintse ezeket a nemzetközi szerződéseket. Vagy mos t találták meg, ahogy Schiffer képviselőtársam mondja, de egyébként ez nem csak a Fideszkormány irányába egy kritika, mert pont az általános indokolás szól arról, hogy azt a kiegészítő jegyzőkönyvet, aminek most az átültetését megteszi a tisztelt Ház, ezt 2003. május 15én fogadta el az Európa Tanács. Tehát azért az nem most volt, konkrétan több mint tíz éve. Tehát ez a kötelezettség azóta fennállt, és Magyarország annak idején aláírta, ezt is megtudhatjuk, de elmaradt a ratifikálása. Tehát tulajdonképpen nem lépett hatályba, így is fogalmazhatunk, és 2010 júniusában felszólították Magyarországot, illetve a Magyarországról szóló jelentésben az Európa Tanács korrupció elleni államok csoportjának a plenáris ülésén a Magyarországról szóló jelentésben felhívták külön is hazánkat, hogy a büntető törvénykönyv megfelelő módosításával biztosítsák, hogy a hazai választottbírák megvesztegetésének passzív és aktív alakzata is büntetendő legyen. Még ekkor sem történt semmi, pedig jó néhány év eltelt 2010ig is, és 2010 óta is jelen pillanatig, amíg önök ezt beterjesztették. Ezért mondom egyébként, hogy ez a korábbi kormányzatok irányába is egy súlyos mulasztás. 2002ig Fideszkormány volt, tehát majdnem hogy Fideszkormánytól Fideszkormányig haladt ennek a problémának a fennállása. És az általános indokolásban, mert én próbáltam ezt segítségül hívni, hogy mi lehet az oka ennek, amit itt találunk, az egészen egyszerűen röhejes, nem tudok mást mondani, mert az, hogy azért nem ratifikáltuk, azért nem módosítottuk megfelelő módon a magyar büntetőtörvényeket, mert a korábbi magyar szabályozás nem tette lehetővé… - hát pont erre vállaltunk kötelezettséget, hogy büntetőtörvényeinket ennek megfelelővé tesszük. Tehát erre nem lehet hivatkozni, ez egy ilyen fából vaskarika. Pont az t kellett volna megtenni, hogy a büntető törvénykönyvet oly módon módosítsa az Országgyűlés, hogy a választottbírák is hivatalos személyek legyenek, és az ő megvesztegetésük, aktív vagy passzív megvesztegetésük, tehát tulajdonképpen az is, ha valaki megpró bálja vagy megvesztegeti a választottbírákat, ő is büntethető legyen, ugye ez az aktív alakzat, és maga a választottbíra is, aki elfogadja ezt az összeget vagy ezeket az előnyöket, ők is, ezt nevezzük passzív alakzatnak. (Az elnöki széket dr. Latorcai Jáno s az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Úgyhogy teljesen nagy csodálkozással álltunk ezt a folyamatot látva, és amellett, hogy elmondtam, hogy támogatjuk ezt, komoly aggályaink vannak. Reméljük, hogy az összes többi nemzetközi szerződést vagy kötelezettsé gvállalást nem ilyen formában próbálják ratifikálni, mert ez egy jogalkotási szégyen. Több mint tízéves jogalkotási és nemzetközi kötelezettségünknek való megfelelési szégyen, ami itt történt kormányról kormányra, vagy akkor tényleg a minisztériumban kell egy kicsit megnézni, hogy akik ezzel foglalkoznak, miért nem látják el a feladatukat, és miért nem mondják azt a vezetőiknek, hogy itt jogalkotási kötelezettség áll fenn. A végére még azt is el szeretném mondani… - és itt nem szeretnék oly mértékben az akt uálpolitikai eseményekbe belemenni, mint azt, mondjuk, Bárándy Gergely megtette előttem, bár valóban elég pikáns, hogy pont most kerül az Országgyűlés elé a korrupcióról szóló javaslat, és főleg a gazdasági szektorra vonatkozóan, amikor itt az amerikai kit iltásokkal kapcsolatosan a kormány, amit csinált, az minden, csak nem elfogadható magyarázat. (19.00) Itt a korábbi és a NAVnál tapasztalható gyakorlatra is gondolhatunk, amit mi is tapasztaltunk, amikor beszéltünk olyan ellenőrökkel vagy akár vám- és pén zügyőrökkel, akik tökéletesen
