Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Kevesebb kafetéria, magasabb adó” címmel - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
939 adó” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Tállai András államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadjae az államtitkár úr személyét. GÚR N ÁNDOR ( MSZP ): Igen, elfogadom. ELNÖK : Öné a szó, Gúr Nándor képviselő úr. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, alelnök úr. Figyelve a folyamatokat, azt látom, hogy a munkabéren kívüli juttatások tekintetében bár szerkezetileg változások, olybá tű nik, nem következnek be, tartalmilag, közteherkivetés tekintetében viszont igen, és ez a legfontosabb, mármint az, hogy emelkedik a juttatások után fizetendő közteher. A juttatások értékének az 1,19 százaléka után 16 százalékos szjat meg 27 százalékos ehó t fizetnek meg a munkáltatók. A béren kívüli juttatások után így 51 százalékot meghaladó az a teher, amit fizetni kell majd a jövőben. A béren kívüli juttatásoknak nem minősülő egyéb juttatások tekintetében ez viszont már 66 százalék, ilyenek mondjuk, a sz olgálati autó, a szolgálati telefon, a csoportos életbiztosítás, és még lehetne példákat sorakoztatni e tekintetben. A kafetéria tehát, olybá tűnik, a jövőben úgy fog megjelenni, hogy a munkaadóknak több terhet, a munkavállalóknak meg kevesebb hozamot fog jelenteni, kvázi bércsökkenéssel párosul a történet. Aközben, miközben itt szép meséket mond az államtitkár úr, hogy milyen folyamatok zajlanak, csúsztatott statisztikákkal párosítva; aközben, miközben 4,5 millió a létminimum alatt élők száma Magyarországo n; aközben, miközben beszélhet ön arról, hogy a bruttó meg a nettó átlagkeresetek hogyan alakultak, amikor az emberek, a dolgozó emberek messze döntő többsége kevesebb pénzhez jut hozzá, mint amennyihez egyébként a korábbiakban hozzájutott. No, szóval, a d olog lényege az, hogy például az olyan esetekben, mint az Erzsébetutalvány, a Széchenyipihenőkártya vagy épp az iskolakezdési támogatások, 2014ben 3536 százalékos közterhet kellett megfizetni, most majd az elkövetkezendő időszakban 51 százalékot. Hogya n néz ki ez a helyzet, államtitkár úr? Hogyan tudnak önök ezzel szembenézni? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági miniszté riumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban változott az adózási filozófia. 2010től a FideszKDNPkormány egész mást követ, mint annak elődjei, az önök kormánya, hiszen az önök ideje alatt az volt az ad ózás elmélete, hogy minden adó legyen magasan. De a mi kormányunk mást mond. Azt mondja, hogy a megszerzett jövedelem adója csökkenjen, legyen az magánszemély, személyi jövedelemadót szerző, vagy legyen az társaság, a társasági adó mértékének csökkennie ke ll. Ugyanakkor pedig a magasabb fogyasztással kell, a fogyasztás és a forgalmi adók tekintetében azzal kell elérni magasabb adóbevételt, hogy a költségvetés egyensúlyát fenn lehessen tartani. Való igaz, ez egy filozófia, hogy a munkabérterhek mellett a mun kabéren kívüli juttatások terhe hogyan arányuljon egymáshoz. A kormánynak az az elve, hogy közelítsen egymáshoz a két adóteher. Nem lehet leválasztani egymástól a bérként megszerzett jövedelmek terheit és a béren kívüli juttatásokét. A mostani beterjesztet t változásban is egyébként még mindig jóval kedvezményesebb a béren kívüli juttatás, tehát a kafetéria, a juttatások rendszere, mint hogyha azt egyébként bérként kapnák meg. Tehát egyértelmű cél az egymáshoz való közelítés, és összességében pedig az embere knek való juttatás, a bér vagy a béren kívüli pedig összességében legyen alacsony, tehát legyen egykulcsos rendszer, és legyen alacsonyabb a társadalombiztosítási járulék mértéke. Errefelé törekszik a kormány. (Taps a kormánypártok soraiban.)
