Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - Dr. Tóth Bertalan (MSZP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mennyi is az annyi?” címmel - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
925 Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő Úr! Megvonom öntől a szót. Az interpellációs műfaj nem ad lehetőséget számomra, hogy végighallgassam. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) Megkérdezem Lázár János minisz ter urat, hogy kíváne válaszolni, mert van rá lehetősége. (Jelzésre:) Öné a szó, hiszen az interpelláció megérkezett. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Ha megengedi, egy mondat erejéig reagálnék a föltett kérdésre. Azt nem értem, ha ezt akarják kérdezni, akkor miért nem adták ezt be házszabályszerűen. Ezekre a kérdésekre szívesen válaszolunk, de miért nem adták be házszabályszerűen? Az MSZPfrakció egy halom költségvetési támogatást kap az adófize tők pénzéből. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Alkalmaznak szakértőket. Miért nem dolgoznak tisztességesen az MSZPfrakcióban az interpellációt írók, és miért nem ezt írták interpellációban, amit kérdezni akarnak? Hát hogy hozhatják magukat ilyen he lyzetbe, hogy úgy csinálnak, mintha nem lenne elég pénzük, idejük, emberük meg lehetőségük arra, hogy ezt az interpellációt beadják? (Lukács Zoltán: A miniszter úr válaszolhat, de nem lehet elmondani az interpellációt?) Bocsánat, az interpellációt beadhatt ák volna. Frakcióvezető úr, elnök úr, azt javaslom, hogy a működési zavarok, amelyek mostanában az MSZPre jellemzők, mert a szétesés jelét mutatják valóban, tehát szétesőben van az MSZP a választási eredmény szerint is, most itt a parlamentben sem számíth atunk már arra, hogy valami rendszerezett működés van; tehát, ha ilyen kérdés van, és azt interpelláció formájában benyújtják, a kormány kész rá válaszolni természetesen. Azonban azt gondolom, hogy Tóth Bertalan képviselőtársam őszinte érdeklődéstől vezére lve tette föl a kérdését. A kérdés lényege az volt, hogy drágábban épülneke a kerékpárutak, mint épültek az ő kormányzásuk idején. A válaszom az, hogy ön téved, képviselő úr. Ön azt állítja, hogy 36,5 millió forintért épül egy kilométer kerékpárút az önök kormánya alatt, és azt állítja a benyújtott írásbeli interpellációjában, hogy 74,3 millió forintért építjük mi. Ezzel szemben a valóság az, lekértem a nyilvántartásokból, hogy 20 milliárdot költöttünk kerékpárútépítésre, 530 kilométer kerékpárutat építet tünk, és a kerékpárútépítés a közlekedési operatív programban, tehát az általános útfejlesztésnél 35,7 millió forint, a regionális programokban pedig 36,3 millió forint/kilométer volt. Ön pedig 36,5 millió forint/kilométerre hivatkozott. Miből jön a külön bség? A különbség abból jön, illetve az ön által vélelmezett különbség abból jön, hogy sajnos egy programon belül az önök rendszere 20072013 között lehetőséget biztosított arra, hogy egy megnyert 100 forintnyi európai uniós támogatás 47 százalékát ne a pr ogramra költsék, hanem ellopják. (15.10) Ugyanis ezek a soft költségek, ezek az úgynevezett könnyen hozzáférhető költségek - ilyen például a marketingkommunikációköltség, projektmenedzser, pályázatírás, tanácsadás, műszaki tanácsadás, közbeszerzési tanács adás (Németh Szilárd István: Lovas bandérium!) - 47 százalékot is elvihetnek az egész programból. Ehhez képest a kormány elfogadta azt az új rendeletét, amelyben 12,5 százalékban maximáljuk a programon belül területelőkészítésre, programelőkészítésre, pr ojektmenedzsmentre, közbeszerzési eljárások lefolytatására, műszaki ellenőrzésre, könyvvizsgálatra és tájékoztatásra költhető összeget. 12,5 százalék a korábbi 47 százalékkal szemben. A 12,5 százalékot is lehetőség szerint lokálisan, helyben kell elkölteni . Korábban - csak jelzem, hogy az autópályaépítések miért nem zárultak le - az önök jogszabályai 10 százalék ingatlanvásárlási lehetőséget írtak elő a programon belül. Most képzeljék el, hogy van egy jogszabály arról, hogy 10 százalékot területvásárlásra lehet költeni - vajon mennyiért fogja tudni a magyar állam megszerezni a területet? Természetesen hirtelen megjelentek ügyvédek, és 67 éve lezáratlan, autópályaépítéshez szükséges területkisajátítások zajlanak, mert mindenki a 10 százalékot szeretné. Mi a következőkben nagyvonalúan 2 százalékban maximáltuk ezt a költséget, ha
