Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
861 előttem szóló Lukács Zoltán azt mondta, hogy ő elhiszi, hogy átlátható ez a költségvetés, egyrészt ez nem költségvetés, hanem zárszámadás, más részt korántsem átlátható a megítélésem szerint. Az alap gazdálkodása továbbra is teljességgel átláthatatlan, pusztán kormánypárti felügyelet alatt álló működése eleve elfogadhatatlan. Az alap hatékony működéséhez a közszolgálati közalapítvány irányítása a lá kell térnie, mely működése körüli kétségek javát legalábbis eloszlathatná, felügyeletét olcsóbban és sokkal hatékonyabban tudná ellátni. Egyébként általánosságban alapvetően a kapott pénzzel, elmondhatjuk, hogy jól gazdálkodtak, de talán ez az összes, a mi jót mondhatunk. Talán az NMHH dologi kiadásait sokallhatjuk kicsit, 9 milliárd forintról van szó. Bár ezt, mint az indokolásból kiderül, jórészt a digitális átállás hirdetése dobta meg, de azt gondolom, hogy ezt társadalmi célú hirdetésként is lehetett volna közölni szerintem. Az NMHH 6 milliárd forintos tartalékképzésén még mindig nem tudok napirendre térni, hiszen ezt már az NMHH 2013as költségvetésének vitájában előre jeleztem 2012ben, hogy szinte már pofátlan, hogy az NMHH 35 milliárd forintos költ ségvetéséből, akkor azt mondhattuk, hogy 12 milliárdos tartalékot képez, ahelyett, hogy ezt az alap számára különítené el, és ezzel csökkentené a költségvetési hozzájárulás mértékét. Miközben tehát mindenhonnan elvonnak, megszorítanak, ez a szektor annyi p énzt kap, hogy azt szó szerint el sem tudja költeni, több mint harmadát. Elkeserítő az is, hogy mindössze 57 millió forintnyi bírságot sikerült kiszabnia a Médiatanácsnak. Eredetileg 245 millió forintot terveztek egész évre, majd ezt 153 millióra módosítot ták. Végül tehát 57 millió forint az eredmény, miközben nyilvánvalóan tele vannak a hazai médiaszolgáltatások tömeges törvénysértésekkel. Sokkal proaktívabbnak és szigorúbbnak kellene lenni, de ez majd legyen a Médiatanács éves beszámolójának egyik fő tárg ya, így nem kívánok most e napirendi ponton túlterjeszkedni. A székházvásárlásos 63 milliárdos óriáshitel is, úgy tűnik, mégsem volt elegendő, hiszen még pluszban közel 2 milliárd forintnyi hitelt kellett felvennie, amint azt látjuk a beszámoló 36. oldalán . Most van tehát napirenden a nagy központi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás is ezzel párhuzamosan, ezért joggal merülhet fel a kérdés, miért nem annak részeként, azzal együtt, azon belül foglalkozik az Országgyűlés a médiahatóság pénzügyi be számolójával. Miért hoz az utóbbiról önálló törvényt, amelynek a javaslatát ráadásul nem a kormány, hanem egy parlamenti bizottság nyújtja be, miért éppen ennek az állami - pardon, nemzeti - intézménynek a zárszámadásáról születik külön jogszabály? Miért m ás, normális az eljárás például a Magyar Tudományos Akadémia, az Alkotmánybíróság és több alkotmányos intézmény, ügyészség, bíróság, Számvevőszék és hasonlók esetében? Az NMHH miért lehet állam az államban? Már az ORTT 2009. évi költségvetésének végrehajtá sáról szóló törvényjavaslat számvevőszéki és költségvetési bizottsági tárgyalása kapcsán a vitát képezte az, tehát a Jobbik megjelenése után itt az Országgyűlésben, hogy a Műsorszolgáltatási Alap által megbízott könyvvizsgáló a pénzügyi beszámolóról korlát ozott minősítést adott, ami a szakma szabályai szerint azt jelenti, hogy a beszámoló egészen egyszerűen nem hiteles. Az alapprobléma az, hogy a szervezet de jure nem része az államháztartásnak, és nem fejezete a központi költségvetésnek. Akárcsak jogelődje , 1996 óta az állami központi költségvetésen kívül gazdálkodik. Mindegyik kormány előkelő idegenként szemlélte vagy szemléli ezt a dilemmát, egyik sem tekintette, nem tekinti semmiféle kötelességének megoldani ezt az unortodox helyzetet. Ehhez arra lenne s zükség, hogy a törvényalkotó az államháztartásba integrálja a médiaintézményt, a kormány pedig a központi költségvetés elemeként, tehát fejezeteként mind az éves költségvetés, mind pedig a pénzügyi beszámoló, tehát a zárszámadás készítésekor; végül az Orsz ággyűlés saját, arra hivatott pénzügyi ellenőrző szervével auditáltassa az NMHH zárszámadását. Tanulságos elolvasni a fideszes Babák Mihálynak a számvevőszéki és költségvetési bizottságban négy évvel ezelőtt elhangzott véleményét. Idézem a jegyzőkönyvből: „Jobb megoldást kell keresni
