Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek és kiszolgáltatottak fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
822 meg kell hozni. Amikor szigorú büntetéseket hoznak, akkor természetesen itt jön a média szerepe, aminek ezt be kellene mutatnia. De abban már nem érte k egyet Bárándy Gergely érvelésében, hogy ugye, itt lehetnek visszaélések, vagy pedig mi van akkor, ha majd valakit hamis váddal illetnek. Ez most is fennáll, ezeknél a bűncselekményeknél fenn kell állnia a bizonyítottságnak. Tehát ha most történik ilyen b űncselekmény, és kiderül holnapután, akkor is bizonyítani kell, és akkor fogják elítélni az elkövetőt. Tehát nem elég vádolni, hanem bizonyítani is kell, éppen ezért az elévülhetetlenség szerintem elfogadható, hiszen teljesen mindegy, hogy holnapután kell bizonyítani egy ilyen bűncselekményt, vagy 2030 év múlva kell bizonyítani, mind a két esetben bizonyítani kell ezt a bűncselekményt. Tehát csupán az, hogy valakit megvádolnak, nem elég. És az a legfontosabb ebben, hogy ne lehessen elévülhetőség, tehát aki ilyen bűncselekményt elkövet, az utána egész életében ezzel a tudattal éljen, hogy soha nincs biztonságban, bármikor kiderülhet, bármikor megbüntethetik ezért a bűncselekményért. És tudom, 2030 év után esetleg még nehezebb bizonyítani ezt a bűncselekmény t, ez egyértelmű, de azért azt nem tudhatjuk, és az elkövető sem tudhatja, hogy mondjuk, adott esetben a tudomány hogyan fejlődik az elkövetkezendő 2030 évben. Gondoljunk csak abba bele, hogy 2030 évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságokat ma a DNS használa tával - amit akkor még nem ismertek - meg tudnak oldani. Tehát elképzelhető - nem tudhatjuk mi sem , hogy fejlődik annyit a tudomány, hogy mondjuk, adott esetben ezeket a bűncselekményeket is a későbbiek folyamán sokkal könnyebben bizonyítani lehet. De mo ndom még egyszer: az a legfontosabb, hogy az ilyen bűncselekményt elkövető rettegjen egész életében, hogy bármikor kiderülhet ez az aljas tette, és felelősségre is vonhatják. Szerintem ez egy prevenció és ez visszatartó erő, de ha esetleg nem visszatartó e rő, akkor se élje úgy az életét, hogy elévült valami, és innentől kezdve engem nem büntethetnek meg. Azt gondolom, ilyen felvezetés után meg egyébként is mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselője és egyébként családapaként is az előttünk lévő törv ényjavaslatban foglaltakat én feltétlenül üdvözlöm. Ugyanakkor azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mi ennél sokkal, de sokkal szigorúbb törvényjavaslatot is üdvözölnénk ebben a kérdéskörben. Egyébként azoknak, akik úgy gondolják, hogy ez túl szigorú, ki kellene menni az emberek közé, és meg kellene kérdezni, mondjuk, az állampolgárokat, hogy mit gondolnak akkor, amikor egy gyermek terhére elkövetnek szexuális bűncselekményt, mit csinálnának azzal az elkövetővel. Én is elmondanám szívesen, ha n em a parlamentben lennék, hogy az én saját magánvéleményem szerint mit kellene csinálni olyan emberekkel, akik kiszolgáltatott gyermekekkel, olyanokkal, akik sokszor rájuk vannak bízva, olyan felnőttként, akiben megbízik egy kiszolgáltatott gyermek, vissza élnek ezzel a bizalommal. Én is el tudnám mondani, hogy mit kellene tenni, de szerintem a Staudt Gábor által felvetett kémiai kasztrálásnál egy kicsit még túl is mennék a magánvéleményemmel, de most nem azt mondom el. Tehát akkor szeretném felhívni a tiszt elt képviselőtársaim figyelmét a mostani szigorítás tükrében két olyan momentumra, amelyeket véleményem szerint feltétlenül figyelembe kell vennie a törvényhozásnak. Az egyik ilyen momentum már közvetlenül a jogszabálytervezet címe és tartalma közötti össz efüggésből adódik. A javaslat úgy szól ugyanis, hogy: „A büntető törvénykönyvnek a gyermekek és kiszolgáltatottak fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról”, a tartalmát tekintve ugyanakkor a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncse lekmények tekintetében zárja ki az elévülést, többek között abban az esetben, ha a sértett nem töltötte be a 18. életévét. Nem nehéz belátni ugyanakkor, hogy életkortól függetlenül bárki, aki egy ilyen bűncselekmény áldozatává válik, kiszolgáltatott. Ha pé ldául a szexuális erőszak bűncselekményére gondolunk, annak alapesete akkor valósul meg, ha az elkövető a sértetett erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszeríti.
