Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek és kiszolgáltatottak fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
810 gyerektől, hogy éppen azok ellen forduljon, akiktől függ, akár sz ülő, nevelőszülő vagy tanár a bántalmazó. Egyetértünk a mostani javaslattal is, amely teljesen megszünteti az elévülést. A gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekményeknél a legnagyobb a látencia, 90 százalékos, és valóban sok esetben több évtized is elte lik, mire ezekre a bűncselekményekre fény derül. Fontos, hogy ilyen esetekben is felelősségre lehessen vonni az elkövetőt a múltban elkövetett bűnökért, azt gondoljuk azonban, hogy önmagában az elévülési szabályok módosítása, a Btk. szigorítása nem elégség es. A legfontosabb az volna, hogy a folyamatban lévő esetek is napvilágra kerüljenek, és a további károkozást az azonnali közbelépéssel meg lehessen akadályozni. A gyermekvédelmi jelzőrendszernek hatékonyan kellene működnie ahhoz, hogy ne csak évtizedek mú ltán derüljön ki, ha valaki szexuális erőszakot követett el, vagy bántalmazott egy gyermeket. Jelenleg Magyarországon a szülők kétharmada alkalmaz erőszakot is gyermeke nevelése során, és a gyermekbántalmazás az esetek 90 százalékában rejtve marad, 100 ese tből csupán 10 esetben derül ki, és mindössze egyetlen miatt indul büntetőeljárás. A gyermekvédelem statisztikái szerint évente 20 ezer gyerek válik valamilyen lelki, fizikai, szexuális bántalmazás áldozatává, tavaly 371 gyermeket ért szexuális bántalmazás . További sokkoló adat, hogy évente körülbelül 30 gyermek hal meg bántalmazás vagy elhanyagolás következtében. A gyermekvédelmi jelzőrendszer feladata lenne a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, vagyis minden olyan tényező feltárása és kiküszöbölé se, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekvédelmi törvényben meghatározott jelzőrendszeri tagok kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósá gi eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos, veszélyeztető ok fennállása esetén. Kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Mint azt a szigetszentmiklósi eset is mutatja, jelenleg ez a jelzőrendszer nem működik megfelelően Magyarországon, a gyerekkel kapcsolatba kerülő szakemberek és hatóságok képtelenek megakadályozni vagy érdemben fellépni a gyermekbántalmazás ellen. Rendszerszintű problémák vannak, ami miatt a jelzőrends zerben részt vevők alkalmatlanok arra, hogy felismerjék, ha egy gyerek bántalmazásnak van kitéve. Az esettel kapcsolatos ombudsmani jelentés megállapította, hogy a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás áldozatai nem kaptak valós segítséget a veszélyeztetet tségük megszüntetéséhez, a szakemberek nem ismerték fel időben, hogy ki kell emelni őket a családból. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között a jelzésen kívül nem volt érdemi együttműködés, a kiemelés eljárása pedig elhúzódott. Összefoglalóan tehát az t lehet megállapítani, hogy a gyermekbántalmazási ügyekben indult eljárásokban a helyi ellátórendszer tagjai gyakran nem tudnak a bántalmazásokról, vagy súlyos bántalmazás megelőzése érdekében a beavatkozásuk nem hatékony. A különböző szakmákhoz tartozó sz akemberek - tanár, orvos, védőnő, rendőr vagy jegyző - közötti kompetenciahatárok nem tisztázottak vagy nem ismertek a szakemberek előtt. A gyakorlatban ez úgy jelentkezik, hogy vagy nem jeleznek, vagy nem időben jeleznek, vagy nem a valódi problémát jelzi k. A mulasztó szakembereket a legtöbb esetben nem marasztalják el. Bár felelősségre vonható az, aki jelzési kötelezettségével nem él, mégis az a gyakorlat, hogy nincs valódi szakmai utánkövetés és következmény. A gyermekvédelmi törvény életbelépése óta soh a nem álltak rendelkezésre azok a tárgyi, anyagi, személyi erőforrások, amelyek a törvény végrehajtásához szükségesek. Komoly szakemberhiánnyal küzd a gyermekvédelem, magas a fluktuáció. Körülbelül 500 védőnő van az országban, egyegy védőnőhöz 250 gyermek tartozik, ami lehetetlen feladat elé állítja őket. A kistelepüléseken nagyon rossz munkakörülmények között dolgoznak. 2004ben készült egy módszertani anyag arról, miként kell felismerni például a bántalmazást, ám ennek betartása nem kötelező és nem számo n kérhető. A gyermekvédelmi rendszer leterheltsége, bürokratikus felépítése is az oka annak, hogy a
