Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek és kiszolgáltatottak fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
808 között élnek, mint az ellátottjaik, akkor nagyon sok esetben ne is csodálkozzunk azon, hogy a jó szaktudással rendelkező szakemberek nem maradnak a pályán. Nagyon sok szomorú esetben külföldre menekülnek, és nagyon sokszor ápológondozó feladatot látnak el fogyatékossággal élő vagy idős ember mellett, nagyon jól ké pzett szakemberek, kiváló szaktudással és rengeteg tapasztalattal. Vagy nagyon sok esetben, ezt is sajnos ki kell mondanunk, azok az emberek választják ezt a pályát, akiknek nincs más lehetőségük. Egyfajta kényszerpályaként mennek el akár a szociális terül etre, akár a gyermekvédelem területére. Amíg ez a rendszer fennáll, amíg az ő béreik nincsenek olyan állapotban, amit a szaktudásuk és egyébként a szakmájuk felelőssége és a hivatásuk felelőssége megkíván, addig nem várhatjuk el akár azt sem, hogy a pedofi l bűncselekmények visszaszoruljanak. (Folyamatos moraj.) Ugyanis a gyermekvédelmi ellátórendszernek és a szociális ellátórendszernek nemcsak abban van komoly feladata és szerepe, hogy ezeket az eseteket feltárja, vagy esetleg még csírájában elfojtsa, vagy csírájában gátat szabjon ezeknek, hanem igenis a megelőzésében is komoly szerepe van. (Az elnök csenget.) Ugyanis akár a… ELNÖK : Bocsásson meg képviselő úr, de sztereóban hallom - és nem hallom a képviselő urat. Tessék, folytassa! VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tehát, ha akár azt nézzük, hogy akár egy elkövetővel szemben is vagy egy elkövetésre hajlamos emberrel szemben is egy normálisan működő szociális ellátórendszernél még idejében normál életpályára lehet állítan i. Vagy egy bántalmazott vagy egy veszélyeztetett gyermeknél, amikor olyan állapotba kerül, hogy a szocializációs életfolyamata rossz irányba indul el, és a jövőben akár egy potenciális elkövető lehet belőle, ha ezt csírájában elfojtjuk, a rendszer idejébe n felismeri, akkor egy normálisan működő szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerrel ennek a gyermeknek a sérüléseit korrigálni lehet. Ennek a gyermeknek az életútját olyan irányba lehet terelni, hogy a későbbiekben ne legyen akár potenciális elkövető. D e ehhez - még egyszer mondom - szükség van a probléma komplex kezelésére, a szakma elismerésére, akár szakmai különprogramok indítására, akár a benne szereplők elismerésére, és ha ezt a rendszert tökéletesen felépítjük és normálisan működtetjük, akkor enne k, igen, csak egy mankója lehet a Btk.szigorítás. Én egyébként sok képviselővel, akár szocialista, akár LMPs, akár liberális képviselőkkel ellentétben úgy gondolom, hogy amit ők elmondanak, azzal szemben azért erősebben preventív hatása van egy szigorúbb Btk.nak. Én hiszek a szigorú Btk.ban, mert tanulmányaim során kellett jogot tanulnunk, és ott a fejünkbe verték, hogy azért ott a büntetési tételeknek és a büntetés szigorításának igenis van preventív hatása. Mert annak az elkövető nek, mondjuk, jelen esetben, ha ezt a törvényjavaslatot vesszük vagy ezt a módosítást vesszük, akkor megfordulhat a fejében, hogy neki akár 30 év múlva is szembe kell néznie a cselekménye következményeivel. Vagy akár, ha egy büntetési tétel emelésén gondol kodunk, megfordulhat a fejében az, hogy ennek nagyon súlyos következményei lehetnek, és nem úszhatja meg akár letöltendő büntetés nélkül. Tehát ennek igenis van preventív hatása, és igenis ezekre nagyon komoly szükség van. Csak ez a rendszernek csak az egy ik lába. És még van rengeteg láb, amit igenis figyelembe kell venni, és ezek nélkül ez sem fog működni. Mert a kiragadott példánál maradva, akár amíg ennyi szakember fókuszában lévő eset csak évek múltán kerül napvilágra, akkor addig tényleg nem elég a Btk . szigorítása. Akkor addig tényleg nagyon nagy baj van. És a Btk. szigorításánál, most eltekintve a preventív hatásától, van egy olyan társadalmi igény, hogy egy az, hogy ezek az emberek elnyerjék méltó büntetésüket, kettő az, hogy a lehető legszigorúbb bü ntetést mérjük ki rájuk. Azért ne felejtsük el azt, hogy ha ezek az esetek
