Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek és kiszolgáltatottak fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
805 valójában a bűn özők pártján áll. Szó nincs erről. Arról van szó, hogy próbálunk egy élethelyzetet jól megoldani, próbálunk olyan büntető törvénykönyvi tényállásokat alkotni, ami valóban azt a jogpolitikai szándékot valósítja meg és éri el, amit szeretnénk, és nem visszaé lésekre ad alapot. Elhihetik, tisztelt képviselőtársaim, hogy kisgyermekes apukaként, egy kislány édesapjaként biztos nagyon fontos téma ez számomra. Higgyék el, és talán így az emóció is hihető az önök számára is tőlem. Ugyanakkor azt is látjuk - és itt e gy mondattal utalok csak erre, hiszen képviselőtársaim erről bővebben fognak majd beszélni a felszólalásuk során , hogy a büntetőjog nem jelent gyógyírt mindenre. Éppen Demeter Zoltán képviselő úr mondta el azt, hogy az említett szigorítások nem elegendőe k, nem vezettek a megfelelő eredményre. Azt kell mondjam önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ezt elfogadjuk így, ahogy ez előttünk fekszik, ez sem fog arra az eredményre vezetni, amit önök szeretnének. Ugyanis a büntetőjog mindenhatósága nem igaz, még a súlyos bűncselekmények esetében sem. Azt gondolom, abban is egyet kell értsünk, hogy elsősorban nem az a cél, hogy 304050 év múlva meg lehessen büntetni azokat, akik ilyen cselekményeket követtek el, hanem az az elsődleges cél, hogy amikor ilyen cs elekmények történnek, azt a lehető leghamarabb ismerjük föl, és tudjunk tenni az ellen, hogy további hasonló bűncselekményeket ugyanaz a személy ugyanazon sértettek sérelmére elkövethessen. Azt hiszem, hogy ez az a jogalkotói szándék, ami elsődleges, és ha úgy tetszik, csak kiegészítő jellegű tud az lenni, hogy ha már ez megtörtént, és ha már akkor nem sikerült nekünk ezt észrevenni és megakadályozni, akkor legalább évek, évtizedek múltán is elnyerhesse a büntetését az, aki ilyet tett. Éppen ezért tehát azt javaslom, és azt javasoltam a bizottsági vitában is, hogy elsősorban azon gondolkodjunk, akár ebben a vitában is, hogy hogyan lehetne a gyermekvédelmi szolgálatok rendszerét fejleszteni, hogyan lehetne a jelzőrendszert jobbá tenni, hogyan lehetne ezeket a cselekményeket a korai szakaszukban felismerni és megelőzni. Higgyék el, képviselőtársaim, ez nem mellébeszélés, hanem éppen hogy ez a dolog lényege. Azt gondolom, hogy itt kell megfogni ezeket a jelenségeket, és emellé mintegy járulékos módosítás, mellét ehetjük az elévülési szabályok változtatását, de amíg erről nem beszélünk, addig azt gondolom, hogy a probléma gyökeréig biztos nem érünk el, és legfeljebb - rossz hasonlattal élve - a problémát egy kicsit lekaszáljuk, de a gyökerét nem tépjük ki. Másré szt, akik most felszólaltak általában - és persze én is ezt a példát követtem, hiszen a javaslat lényege ez , arról beszéltünk, a képviselő asszony, hogy nevesítsük, a törvény szerint a büntető törvénykönyv 26. § (3) bekezdését egy c), egy d) és egy e) po nttal kívánja kiegészíteni. Eddig nagyjából a c) pontról beszéltünk, ami a nemi erkölcs ellen elkövetett bűncselekmények esetén az ott meghatározott ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmények elkövetésekor, ha a bűncselekmény sértettj e a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be, akkor kizárja az elévülés lehetőségét. De van ennek a javaslatnak egy d) és egy e) pontja, és én szakmai szempontból ennek az elfogadását ellenzem. Remélem azt, hogy kormánypárti képviselőtárs aim is és ellenzéki képviselőtársaim is nyitottak lesznek a kritikai érvekre, már csak azért is, mert ezek nem elvi különbségek a nézeteink között, hanem egyszerű szakmai megfontolások. A d) pontban azt írja képviselő asszony, hogy azoknál a bűncselekménye knél is - a XIX. fejezet, ahol a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szól a büntető törvénykönyv , tehát a fejezetben meghatározott azon bűncselekményeknek, amelyeknél „a hozzátartozó vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, il letve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére történő elkövetés, valamint a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy
